Nyomtat        - http://gyms-gyor.archivportal.hu/
:: hu ::

Kiadványaink
2011-06-01 07:54

Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára kiadványainak ismertetése


 A Megyei Levéltár publikációi két sorozatban kerülnek kiadásra, az 1995-ben indult Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltárának kiadványai címűben és az először 2001-ben megjelent Kisalföldi Szemlében.

 

Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltárának kiadványai című sorozatban:

 

Győr vármegye nemesi közgyűlési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái

Szerző: Gecsényi Lajos  I-III. kötet   Címlap1    Címlap2   Címlap3 
Szerzők: Hegedüs Zoltán-Szabó Zoltán  IV-V. kötet   Címlap4    Címlap5

     A vármegye 16-17. századi történetének legfontosabb forrása a latin nyelvű, a megye nemesi közgyűlési és törvénykezési jegyzőkönyve. E dokumentum a megye településéről, igazgatásáról, apró ügyeiről, hatalmaskodásokról, perekről tudósít. A történészek, helytörténészek munkáját könnyíti meg a latin bejegyzéseket magyar nyelven közlő öt regeszta kötet az 1590-től 1675-ig tartó időszakra vonatkozóan.

 

Horváth József: Győri végrendeletek a 17. századból

Címlap1   Címlap2   Címlap3

 A Győr város 17. századi végrendeleteit Horváth József adta közre. A „száraz” és az élet végső fázisához kapcsolódó testamentum betekintést ad a győri polgár gondolkodásába, vallásos hitébe, rokonaihoz való viszonyába, hétköznapjaiba. A dokumentum forrásértékét növeli, nem a földi élet „hívságainak” elérése céljából készült. 


Győr vármegye települései 18-19. századi kéziratos térképeken 
Szerk.: Néma Sándor

Címlap

 Sajátságos – képes – forrásközlést tart a kezében az olvasó, hisz nemcsak az írásos anyagot, a térképen található szöveget – a latin és német nyelvűek magyar fordítását is – hanem az eredeti forrást, a térképet is közöljük.
 Az írásokat Göcsei Imre földrajztudós; Filep Antal etnográfus, egyetemi tanár; Unti Mária nyelvész, Tanai Péter néprajzos, valamint Néma Sándor és Nemeséri Lilla levéltárosok neve fémjelzi.
 A bevezető tanulmányokból az olvasó betekintést nyerhet a térképtörténetbe (Göcsei Imre: A térkép mint tudományos forrás), a földrajzi névkutatásba (Unti Mária: A térkép mint forrás a földrajzi névkutatásban), Győr megye néprajzába, tájtörténetébe és környezeti kultúrájába (Filep Antal: Térképek vallomása Győr megye néprajzáról…), a megye településhálózatának átalakulásába 1526 és 1720 között (Néma Sándor). Ugyancsak figyelemfelkeltő írás Nemeséri Lilla: „Hajómalmok a Tósziget-Csilizközi járásban” című cikke, például  megtudhatjuk belőle, hogy 1832-ben Véneken 131 hajómalom hely volt a Nagy-Dunán.
 A jövő kutatási módszertanába ad betekintést Tanai Péter: „Térkép és számítógép” című írása.
 A szép könyvet bibliofileknek, történészeknek, helytörténészeknek ajánlhatjuk.

 

Andreas Grailich: Moson vármegye leírása

Fordította és a bevezető tanulmányt írta: Horváth Gergely Krisztián   Címlap

 

Az egykori Moson vármegye történetéről – más megyéhez képest, alig születtek monográfiák. Míg Bél Mátyás a 18. század első harmadáról, Major Pál pedig a kiegyezés utáni évekről ad ismertetést, addig a 19. század első feléből Andreas Grailich zurányi evangélikus lelkész német nyelvű megye leírásának magyar nyelvű fordítása megjelenéséig – nem volt átfogó statisztikai leírás. A hiányt pótló forráskötet a volt Moson vármegye és településeinek történetével foglakozók számára jelent érdekes olvasmányt.

 

Az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményei Győr-Sopron megyében

Forráskötet. Szerk.: Néma Sándor    Címlap

 

Az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulójára jelent meg „Az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményei Győr-Sopron megyében” című forráskötet. A könyv Szalai Attila nevével jegyzett bevezető tanulmánya Szigethy Attila életútját foglalja össze. Az ország legnyugatibb megyéjében 4008 négyzetkm-en 368.692 fő lakott, 168 tanács igazgatásában, 177 településen.
 A megye forradalmi központja Győr volt, itt alakult meg a Dunántúli Nemzeti Tanács, Szigethy Attila vezetésével, de győzött a forradalom Sopronban, Mosonmagyaróvárott, Kapuváron és Csornán is. Tragikusan alakult, hogy Győrben október 25-én, Mosonmagyaróváron pedig október 26-án lőttek a tüntető, fegyvertelen tömegre. A forradalom egyik követelése a szovjet csapatok kivonása volt az országból. Ezt tulajdonképpen az osztrák államszerződés aláírása lehetővé is tette volna.
 A 96 egykori forrásból (MSZMP Győr-Sopron Megyei Archívuma, Győr-Sopron Megyei Tanács iratai) rekonstruálhatóak a forradalom eseményei, s az is, hogy megítélése – forradalom, vagy ellenforradalom – még 1957 februárjában és márciusában is vitatott volt.

 

Kisalföldi Szemle című sorozatban
 

 

Göcsei Imre: A szögesdrót mögött. Egy hadifogoly naplójából

Címlap

 

Göcsei Imre doktornak, a földrajztudományok kandidátusának hadifogoly naplóját tartja kezében az olvasó. 1945. május 15-én Bocholtban esett fogságba. A naplóban rögzített eseményeket át, meg átövezi a jogosan büszke hazaszeretet, amely a szerző egész életét, munkásságát jellemzi, s már az ifjú katonát és hadifoglyot is áthatotta.
Természetesen olvashatunk a szökésről, kalandos menekülésről, s az írás – mint ahogy a hadifogság sem mentes a „huncutságoktól”, például megismerkedhetünk az „ungarische Kanari” esetével. 

 

 
Weisz Ferenc: Magyar huszárok a második világháborúban 1939-1945.

Címlap

 

A szerző, Weisz Ferenc 1920. augusztus 7-én született Magyaróváron, s iskoláit is itt végezte. 1934-1938 között a magyaróvári Vadásztöltény és Gyutacs Fémárugyárban dolgozott és tanult vasesztergályos szakmát.
1939. február 2-án vonult be Komáromba a 6/2 felderítő huszárhadosztályhoz. Még ez év március 14-én indultak Kárpátaljára, majd 1940 májusában Észak-Erdélybe. A Szovjetunió megtámadása után, 1941. szeptember 26-án a keleti hadszíntérre vezényelték a huszárokat.
Részt vett a jelinói és a brjanszki, majd a doni harcokban. A visszavonulás Galícián és a Keleti Kárpátokon keresztül történt. 1945. március 27-én esett fogságba, s 1951. december 24-én tért haza.
 A frontvonalról írtak nemcsak érdekesek, s izgalmasak, hanem bemutatják a „dicsőséges” harcok szomorúságát, a katonák kiszolgáltatottságát, a halálfélelmet, és a találékonyságot. Olvashatunk az egyszerű katonák humanizmusáról a véres harcok közben, bajtársaik megmentéséről, a polgári lakosság életének megóvásáról.
Az olvasó egy érdeklődő – sok esetben a túlélést elősegítő – ruszinul, ukránul, oroszul és németül is beszélő, a katonatársaiért felelősséget érző, hazatérni akaró emlékirat-íróval ismerkedhet meg.
 A visszaemlékezés első, illetve második része a Szülőföldünk Honismereti, Helytörténeti és Néprajzi pályázaton 2001-ben és 2002-ben első díjat nyert.

 


Kisalföldi Szemle III. Tanulmányok a Kisalföld múltjából

Címlap

 

Az első két, második világháborús visszaemlékezéseket közlő kötete (Göcsei Imre: A szögesdrót mögött, illetve Weisz Ferenc: Magyar huszárok a II. világháborúban 1939-1945) után újra jelentkezett a Kisalföldi Szemle, immár megújult arculattal, tanulmánykötetként. Ezt jelzi az alcím is: Tanulmányok a Kisalföld múltjából.
 A szerzőgárdát Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltárának munkatársai, Áldozó István, Dancsecz Mónika, Nagy Róbert, Néma Sándor és Tatai Zsuzsanna, valamint egy kutatója Szalai Attila adja.
  A szemle III. kötete bizonyítja, hogy az elmúlt évtizedben a levéltárosok új generációja nemcsak a szakmai ismereteit bővítette a gyakorlatban, hanem helytörténeti kutatóműhelyként is jelentkezik.
 A feldolgozott témák a 18. század közepétől az 1940-es évek végéig, szűkebb pátriánkat, a Kisalföldet érintik. Az első írás Néma Sándor jegyzette „Vízibíráskodás a Győr vármegyei Csilizközben”, a Magyarországon eddig ismeretlen vízibírák tisztségével és feladatkörével foglalkozik. A vízibírákat a hét csilizközi település három bírája adta évenként. Feladatuk az alacsony területet elborító ár- és belvíz el- és levezetésének megszervezése volt. Természetesen az ártól minden falu igyekezett a lehető leggyorsabban megszabadulni, s így mindenfajta előzetes értesítés nélkül átvezették a szomszéd község határába.
 A második, Tatai Zsuzsanna nevével jelzett tanulmány, „A Mayer család iratai Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltárában” címmel, egy, Bajorországból Magyarországra vándorolt család – a Mayerok – történetét, beilleszkedését a vidék, és a megye társadalmába, dolgozta fel.
 Szalai Attila „Győr román megszállása története (1919. augusztus 18. – október 4.)” címet viselő munkájában egy eddig, részleteiben alig ismert témát dolgozott fel.  Megdöbbentő, ahogyan Győr gyárait, köztük az Ágyúgyárat, másfél hónap alatt kifosztották. A cikkből megtudhatjuk, mi a „sürgönyharc”, s mi volt a Negolita-gyilkosság.
 A következő két író, Nagy Róbert és Áldozó István a győri Magyar Vagon- és Gépgyár fegyvergyártásával, ezen belül is repülőgépgyártásával és második világháborús szerepével foglalkozik.
 Nagy Róbert „A Magyar Vagon- és Gépgyár olaszországi kapcsolatai FIAT-licence megállapodások és titkos szerződések 1937-1945” című művében a magyar haderőt jelentősen korlátozó trianoni békeszerződés (1920) utáni első jelentősebb olasz-magyar hadikapcsolatok kiépítését ismerteti. E törekvéseket a gazdasági világválság akadályozta. A terv csak 1937-ben valósult meg a győri Magyar Vagon- és Gépgyárban, a mai Árkád bevásárlóközpont helyén.
 Áldozó István írása, „Kísérlet az önálló repülőgép-szerelvény gyártás megteremtésére”, a német-magyar hadiipari kapcsolatok létrejöttével foglalkozik. Sajátságos, hogy ennek legfőbb akadálya a német szállítások pontatlansága volt, s 1944-ig a magyar licencvásárlási törekvéseket is elutasították. Megismerhetjük, 1942-ben milyen „barátságos” fogadtatásban részesült a szövetséges Németországban, Stuttgartban a Messerchmitt repülőgépek hűtőberendezéseinek gyártására felkért IKARUS gyár küldöttsége.
 Dancsecz Mónika tanulmánya, a „Felvidéki magyar menekültek és áttelepültek Győr-Moson megyében”, a második világháborút követő szlovák-magyar lakosságcsere Győr-Moson megyei vonatkozásait tárja fel. Az írás most a Benes-dekrétumok miatt is méltán számíthat érdeklődésre, hiszen megismerhetjük a második világháború zivatarai után a szülőföldjükről kényszerrel áttelepített és „önként” menekült magyarok kálváriáját. Az igazságtalanságot csak fokozta, hogy Magyarországon végleges lakóhelyet, a szintén kitelepített, volt Moson megyei németség helyén kaptak.
 A fiatal szerzőgárda tanulmánykötete méltán számíthat a levéltáros és a történész szakma figyelmén túl, a történelemtanárok, helytörténészek, olvasók érdeklődésére is.

 

Hegedüs Zoltán-Szabó Zoltán: Győr vármegye nemesi közgyűlési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái IV. kötet 2007

 

Hegedüs Zoltán-Szabó Zoltán: Győr vármegye nemesi közgyűlési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái IV. kötet 2009

 

Kisalföldi Szemle IV/1. Tanulmányok a Kisalföld múltjából 2012
 
Kisalföldi Szemle IV/2. Szalay Balázs: Csorna az 1956-os forradalom idején 2012

 

Kenyeres István-D. Szakács Anita- Mihály Ferenc: Magyaróvár Tanácsának Törvénykezési Jegyzőkönyvei az 1581-1582. években 2012

Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára kiadványainak ismertetése


 A Megyei Levéltár publikációi két sorozatban kerülnek kiadásra, az 1995-ben indult Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltárának kiadványai címűben és az először 2001-ben megjelent Kisalföldi Szemlében.

 

Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltárának kiadványai című sorozatban:

 

Győr vármegye nemesi közgyűlési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái

Szerző: Gecsényi Lajos  I-III. kötet   Címlap1    Címlap2   Címlap3 
Szerzők: Hegedüs Zoltán-Szabó Zoltán  IV-V. kötet   Címlap4    Címlap5

     A vármegye 16-17. századi történetének legfontosabb forrása a latin nyelvű, a megye nemesi közgyűlési és törvénykezési jegyzőkönyve. E dokumentum a megye településéről, igazgatásáról, apró ügyeiről, hatalmaskodásokról, perekről tudósít. A történészek, helytörténészek munkáját könnyíti meg a latin bejegyzéseket magyar nyelven közlő öt regeszta kötet az 1590-től 1675-ig tartó időszakra vonatkozóan.

 

Horváth József: Győri végrendeletek a 17. századból

Címlap1   Címlap2   Címlap3

 A Győr város 17. századi végrendeleteit Horváth József adta közre. A „száraz” és az élet végső fázisához kapcsolódó testamentum betekintést ad a győri polgár gondolkodásába, vallásos hitébe, rokonaihoz való viszonyába, hétköznapjaiba. A dokumentum forrásértékét növeli, nem a földi élet „hívságainak” elérése céljából készült. 


Győr vármegye települései 18-19. századi kéziratos térképeken 
Szerk.: Néma Sándor

Címlap

 Sajátságos – képes – forrásközlést tart a kezében az olvasó, hisz nemcsak az írásos anyagot, a térképen található szöveget – a latin és német nyelvűek magyar fordítását is – hanem az eredeti forrást, a térképet is közöljük.
 Az írásokat Göcsei Imre földrajztudós; Filep Antal etnográfus, egyetemi tanár; Unti Mária nyelvész, Tanai Péter néprajzos, valamint Néma Sándor és Nemeséri Lilla levéltárosok neve fémjelzi.
 A bevezető tanulmányokból az olvasó betekintést nyerhet a térképtörténetbe (Göcsei Imre: A térkép mint tudományos forrás), a földrajzi névkutatásba (Unti Mária: A térkép mint forrás a földrajzi névkutatásban), Győr megye néprajzába, tájtörténetébe és környezeti kultúrájába (Filep Antal: Térképek vallomása Győr megye néprajzáról…), a megye településhálózatának átalakulásába 1526 és 1720 között (Néma Sándor). Ugyancsak figyelemfelkeltő írás Nemeséri Lilla: „Hajómalmok a Tósziget-Csilizközi járásban” című cikke, például  megtudhatjuk belőle, hogy 1832-ben Véneken 131 hajómalom hely volt a Nagy-Dunán.
 A jövő kutatási módszertanába ad betekintést Tanai Péter: „Térkép és számítógép” című írása.
 A szép könyvet bibliofileknek, történészeknek, helytörténészeknek ajánlhatjuk.

 

Andreas Grailich: Moson vármegye leírása

Fordította és a bevezető tanulmányt írta: Horváth Gergely Krisztián   Címlap

 

Az egykori Moson vármegye történetéről – más megyéhez képest, alig születtek monográfiák. Míg Bél Mátyás a 18. század első harmadáról, Major Pál pedig a kiegyezés utáni évekről ad ismertetést, addig a 19. század első feléből Andreas Grailich zurányi evangélikus lelkész német nyelvű megye leírásának magyar nyelvű fordítása megjelenéséig – nem volt átfogó statisztikai leírás. A hiányt pótló forráskötet a volt Moson vármegye és településeinek történetével foglakozók számára jelent érdekes olvasmányt.

 

Az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményei Győr-Sopron megyében

Forráskötet. Szerk.: Néma Sándor    Címlap

 

Az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulójára jelent meg „Az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményei Győr-Sopron megyében” című forráskötet. A könyv Szalai Attila nevével jegyzett bevezető tanulmánya Szigethy Attila életútját foglalja össze. Az ország legnyugatibb megyéjében 4008 négyzetkm-en 368.692 fő lakott, 168 tanács igazgatásában, 177 településen.
 A megye forradalmi központja Győr volt, itt alakult meg a Dunántúli Nemzeti Tanács, Szigethy Attila vezetésével, de győzött a forradalom Sopronban, Mosonmagyaróvárott, Kapuváron és Csornán is. Tragikusan alakult, hogy Győrben október 25-én, Mosonmagyaróváron pedig október 26-án lőttek a tüntető, fegyvertelen tömegre. A forradalom egyik követelése a szovjet csapatok kivonása volt az országból. Ezt tulajdonképpen az osztrák államszerződés aláírása lehetővé is tette volna.
 A 96 egykori forrásból (MSZMP Győr-Sopron Megyei Archívuma, Győr-Sopron Megyei Tanács iratai) rekonstruálhatóak a forradalom eseményei, s az is, hogy megítélése – forradalom, vagy ellenforradalom – még 1957 februárjában és márciusában is vitatott volt.

 

Kisalföldi Szemle című sorozatban
 

 

Göcsei Imre: A szögesdrót mögött. Egy hadifogoly naplójából

Címlap

 

Göcsei Imre doktornak, a földrajztudományok kandidátusának hadifogoly naplóját tartja kezében az olvasó. 1945. május 15-én Bocholtban esett fogságba. A naplóban rögzített eseményeket át, meg átövezi a jogosan büszke hazaszeretet, amely a szerző egész életét, munkásságát jellemzi, s már az ifjú katonát és hadifoglyot is áthatotta.
Természetesen olvashatunk a szökésről, kalandos menekülésről, s az írás – mint ahogy a hadifogság sem mentes a „huncutságoktól”, például megismerkedhetünk az „ungarische Kanari” esetével. 

 

 
Weisz Ferenc: Magyar huszárok a második világháborúban 1939-1945.

Címlap

 

A szerző, Weisz Ferenc 1920. augusztus 7-én született Magyaróváron, s iskoláit is itt végezte. 1934-1938 között a magyaróvári Vadásztöltény és Gyutacs Fémárugyárban dolgozott és tanult vasesztergályos szakmát.
1939. február 2-án vonult be Komáromba a 6/2 felderítő huszárhadosztályhoz. Még ez év március 14-én indultak Kárpátaljára, majd 1940 májusában Észak-Erdélybe. A Szovjetunió megtámadása után, 1941. szeptember 26-án a keleti hadszíntérre vezényelték a huszárokat.
Részt vett a jelinói és a brjanszki, majd a doni harcokban. A visszavonulás Galícián és a Keleti Kárpátokon keresztül történt. 1945. március 27-én esett fogságba, s 1951. december 24-én tért haza.
 A frontvonalról írtak nemcsak érdekesek, s izgalmasak, hanem bemutatják a „dicsőséges” harcok szomorúságát, a katonák kiszolgáltatottságát, a halálfélelmet, és a találékonyságot. Olvashatunk az egyszerű katonák humanizmusáról a véres harcok közben, bajtársaik megmentéséről, a polgári lakosság életének megóvásáról.
Az olvasó egy érdeklődő – sok esetben a túlélést elősegítő – ruszinul, ukránul, oroszul és németül is beszélő, a katonatársaiért felelősséget érző, hazatérni akaró emlékirat-íróval ismerkedhet meg.
 A visszaemlékezés első, illetve második része a Szülőföldünk Honismereti, Helytörténeti és Néprajzi pályázaton 2001-ben és 2002-ben első díjat nyert.

 


Kisalföldi Szemle III. Tanulmányok a Kisalföld múltjából

Címlap

 

Az első két, második világháborús visszaemlékezéseket közlő kötete (Göcsei Imre: A szögesdrót mögött, illetve Weisz Ferenc: Magyar huszárok a II. világháborúban 1939-1945) után újra jelentkezett a Kisalföldi Szemle, immár megújult arculattal, tanulmánykötetként. Ezt jelzi az alcím is: Tanulmányok a Kisalföld múltjából.
 A szerzőgárdát Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltárának munkatársai, Áldozó István, Dancsecz Mónika, Nagy Róbert, Néma Sándor és Tatai Zsuzsanna, valamint egy kutatója Szalai Attila adja.
  A szemle III. kötete bizonyítja, hogy az elmúlt évtizedben a levéltárosok új generációja nemcsak a szakmai ismereteit bővítette a gyakorlatban, hanem helytörténeti kutatóműhelyként is jelentkezik.
 A feldolgozott témák a 18. század közepétől az 1940-es évek végéig, szűkebb pátriánkat, a Kisalföldet érintik. Az első írás Néma Sándor jegyzette „Vízibíráskodás a Győr vármegyei Csilizközben”, a Magyarországon eddig ismeretlen vízibírák tisztségével és feladatkörével foglalkozik. A vízibírákat a hét csilizközi település három bírája adta évenként. Feladatuk az alacsony területet elborító ár- és belvíz el- és levezetésének megszervezése volt. Természetesen az ártól minden falu igyekezett a lehető leggyorsabban megszabadulni, s így mindenfajta előzetes értesítés nélkül átvezették a szomszéd község határába.
 A második, Tatai Zsuzsanna nevével jelzett tanulmány, „A Mayer család iratai Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltárában” címmel, egy, Bajorországból Magyarországra vándorolt család – a Mayerok – történetét, beilleszkedését a vidék, és a megye társadalmába, dolgozta fel.
 Szalai Attila „Győr román megszállása története (1919. augusztus 18. – október 4.)” címet viselő munkájában egy eddig, részleteiben alig ismert témát dolgozott fel.  Megdöbbentő, ahogyan Győr gyárait, köztük az Ágyúgyárat, másfél hónap alatt kifosztották. A cikkből megtudhatjuk, mi a „sürgönyharc”, s mi volt a Negolita-gyilkosság.
 A következő két író, Nagy Róbert és Áldozó István a győri Magyar Vagon- és Gépgyár fegyvergyártásával, ezen belül is repülőgépgyártásával és második világháborús szerepével foglalkozik.
 Nagy Róbert „A Magyar Vagon- és Gépgyár olaszországi kapcsolatai FIAT-licence megállapodások és titkos szerződések 1937-1945” című művében a magyar haderőt jelentősen korlátozó trianoni békeszerződés (1920) utáni első jelentősebb olasz-magyar hadikapcsolatok kiépítését ismerteti. E törekvéseket a gazdasági világválság akadályozta. A terv csak 1937-ben valósult meg a győri Magyar Vagon- és Gépgyárban, a mai Árkád bevásárlóközpont helyén.
 Áldozó István írása, „Kísérlet az önálló repülőgép-szerelvény gyártás megteremtésére”, a német-magyar hadiipari kapcsolatok létrejöttével foglalkozik. Sajátságos, hogy ennek legfőbb akadálya a német szállítások pontatlansága volt, s 1944-ig a magyar licencvásárlási törekvéseket is elutasították. Megismerhetjük, 1942-ben milyen „barátságos” fogadtatásban részesült a szövetséges Németországban, Stuttgartban a Messerchmitt repülőgépek hűtőberendezéseinek gyártására felkért IKARUS gyár küldöttsége.
 Dancsecz Mónika tanulmánya, a „Felvidéki magyar menekültek és áttelepültek Győr-Moson megyében”, a második világháborút követő szlovák-magyar lakosságcsere Győr-Moson megyei vonatkozásait tárja fel. Az írás most a Benes-dekrétumok miatt is méltán számíthat érdeklődésre, hiszen megismerhetjük a második világháború zivatarai után a szülőföldjükről kényszerrel áttelepített és „önként” menekült magyarok kálváriáját. Az igazságtalanságot csak fokozta, hogy Magyarországon végleges lakóhelyet, a szintén kitelepített, volt Moson megyei németség helyén kaptak.
 A fiatal szerzőgárda tanulmánykötete méltán számíthat a levéltáros és a történész szakma figyelmén túl, a történelemtanárok, helytörténészek, olvasók érdeklődésére is.

 

Hegedüs Zoltán-Szabó Zoltán: Győr vármegye nemesi közgyűlési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái IV. kötet 2007

 

Hegedüs Zoltán-Szabó Zoltán: Győr vármegye nemesi közgyűlési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái IV. kötet 2009

 

Kisalföldi Szemle IV/1. Tanulmányok a Kisalföld múltjából 2012
 
Kisalföldi Szemle IV/2. Szalay Balázs: Csorna az 1956-os forradalom idején 2012

 

Kenyeres István-D. Szakács Anita- Mihály Ferenc: Magyaróvár Tanácsának Törvénykezési Jegyzőkönyvei az 1581-1582. években 2012




Kapcsolat: Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára
Telefon: +36 (96) 312-424
E-mail: info@gyormegy-arch.hu

copyright© 2009. http://gyms-gyor.archivportal.hu/                    Powered by SiteEngine Wombat