Főoldal /  hu > 

hu

Munkatársaink

Dancsecz Mónika - igazgató, főlevéltáros

Áldozó István - igazgatóhelyettes, főlevéltáros

Néma Sándor - címzetes igazgató, főlevéltáros

Hegedüs Zoltán - főlevéltáros

Nagy Róbert - főlevéltáros

Szabó Zoltán - főlevéltáros,

Beregszászi Balázs - segédlevéltáros

Tatai Zsuzsanna - segédlevéltáros, ügyviteli ügyintéző

Benkovics Andrásné - levéltári kezelő

Érsek Edina - levéltári kezelő

Méri Attila - levéltári kezelő

Ochtinszky Krisztina - levéltári kezelő

Szőnyiné Horváth Edit - gazdasági alkalmazott

Hajtó Istvánné - kisegítő alkalmazott

Kutató és Ügyfélszolgálat

KUTATÓSZOLGÁLAT

 

A Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára kutatószolgálata  Győrben a Liszt Ferenc út 13. szám, Mosonmagyaróváron a Városház utca 4. szám alatt működik.   

 

A kutatóterem nyitva tartása Győrben:

Hétfő, Csütörtök 08:00-16:00 óra

Szerda 08:00 -18:00 óra

Péntek 08:-13:00 óra

 

A kutatóterem nyitva tartása Mosonmagyaróváron:

Hétfő 08:00 -16:00 óra

Szerda: 08:00 -18:00 óra

Szerdai napokon 16 óra után kizárólag az előkészített anyagok kutathatók, új dokumentumok kikérésére nincs lehetőség.

Intézményünk győri központjában 2015 márciusától lehetőséget biztosítunk a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának tulajdonában álló digitalizált anyakönyvek online kutatására. Mivel a kutatóteremben csak egy számítógépet tudunk az érdeklődők rendelkezésére bocsátani, a szolgáltatás igénybe vétele előtt célszerű személyesen, vagy telefonon (06-96/312-424) a kutatószolgálat vezetőjénél bejelentkezni. 

 

A kutatószolgálati csoport tevékenységét Győrben Áldozó István főlevéltáros koordinálja, Mosonmagyaróvári Fióklevéltárunkban Beregszászi Balázs fogadja a látogatókat. Intézményünkben bárki díjmentesen végezhet kutatást, aki kötelezi magát a kutatási szabályzat betartására, illetve olyan anyagot kíván tanulmányozni, amely nem esik korlátozás alá. A levéltárban két darab mikrofilm leolvasó és egy számítógép áll a kutatók rendelkezésére. Fénymásolatokat  

 

A Kutatóterem Működési Szabályzata

 

ÜGYFÉLSZOLGÁLAT

 

A levéltárunkat személyesen felkereső ügyfeleinket – a kutatószolgálatéval megegyező nyitva tartás mellett – két helyszínen, Győrött (9022, Liszt Ferenc u. 13.) és Mosonmagyaróvárott (9200, Városház u. 4.) fogadjuk, ahol kéréseiket írásban rögzítjük. Emellett természetesen rendelkezésükre áll az a lehetőség is, hogy levélben vagy e-mailben forduljanak hozzánk. Telefonon csak tájékoztatást nyújtunk. Az ügyintézés határideje tizenöt munkanap. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy bizonyos, leginkább személyiségi jogi szempontból kényes dokumentumok kiadására vonatkozó igények esetén munkatársaink kérhetik Önöket személyazonosításra alkalmas igazolványuk, illetve – amennyiben más személy ügyében járnak el – meghatalmazásuk bemutatására.

A kikért iratok tanulmányozására az ügyfélszolgálat számára fenntartott helyiségekben nyújtunk lehetőséget. Tartalmukat az ügyfelek kijegyzetelhetik, illetve a mindenkori díjszabás szerinti összegért fénymásolatot készíttethetnek róluk vagy lefényképezhetik azokat. Az adott ügyben fellelhető dokumentumok alapján a levéltár által összeállított és hivatalos formában kiállított, tényt vagy körülményt igazoló iratért 3000 forintot kell illetékbélyegben leróni. Amennyiben az ügyfél valamely iratról hiteles másolatot kíván, szintén illetékbélyegben kell érte lerónia oldalanként 200, de minimum 2000 forintot.

            A következőkben szeretnénk Önöket tájékoztatni a levéltárunkban előforduló gyakoribb ügytípusokról és az intézésükhöz szükséges kiinduló adatokról:

            1.) építési, használatba vételi és bontási engedélyek

Levéltárunk őrzi a Győr-Sopron megyei Tanács, továbbá a történeti Győr és Moson megyék megyei és járási szintű szervei, illetve a települések maradandó értékű iratanyagát, kivéve Győr városét, ami az önálló városi levéltár illetékességébe tartozik. Konkrét – akár magán-, akár közületi tulajdonban lévő – épületre vonatkozó kérés esetén meg kell adni a címet (a korabelit is), minél pontosabban meg kell jelölni az építés, bontás vagy használatba vétel időpontját és a lehető legpontosabban megnevezni a kiadott engedély jogosultját.

            2.) ingatlan-nyilvántartási (telekkönyvi) adatok

Három körzeti földhivatal (a győri, a mosonmagyaróvári és a csornai) tartozik jelenleg levéltárunk illetékességi körébe, amelyektől telekkönyvi betéteket, tulajdoni lapokat és a telekkönyvi bejegyzések alapjául szolgáló iratokat (például adásvételi szerződéseket, kölcsönszerződéseket, hagyatéki végzéseket, telekmegosztási vázrajzokat) vettünk át. A legkésőbb 1979-ben lezárt telekkönyvi betétekben a korabeli tulajdonosok neve és az akkori helyrajzi számok alapján lehet keresni, az 1980-tól használt tulajdoni lapokon pedig az újabb tulajdonosok neve illetve a jelenlegi helyrajzi számok alapján. A telekkönyvi alapiratok között legkönnyebben az iktatószám alapján találjuk meg az ügyfelek által kért dokumentumokat, ennek hiányában a település neve mellett a helyrajzi számot és/vagy a tulajdonos nevét kell megadni.

            3.) szolgálati idő és jövedelem igazolása

Számos megszűnt gazdálkodó szervezet (köztük gyárak, mezőgazdasági termelőszövetkezetek, kisebb társas vállalkozások) nálunk őrzött iratanyaga tartalmaz olyan dokumentumokat, amelyek alapján a társadalombiztosítási jogviszony időtartama és az adott időszakban elért jövedelem igazolható. Erre irányuló kérés esetén meg kell nevezni a volt munkáltatót, meg kell jelölni a keresett időszakot és pontosan meg kell adni azt a nevet, amelyet abban az időszakban a keresett személy viselt.

            4.) hagyatéki ügyek

Az illetékességi területünkön működő közjegyzőktől az 1990-es évek elejéig terjedően vettünk át hagyatéki iratokat. Ezekben akkor tudunk keresni, ha ismerjük az örökhagyó nevét, elhalálozásának idejét és utolsó magyarországi állandó lakcímét.

            5.) iskolai tanulmányi idő

Levéltárunk sok általános iskolától és több középiskolától vett át iratanyagot, elsődlegesen anyakönyveket, amelyekből igazolható az ottani tanulmányok időtartama és eredménye. Az eredményes kereséshez ismernünk kell az iskola nevét és székhelyét, az érintett személy adatait (közülük legfontosabb az akkoriban viselt neve), valamint az átvizsgálandó időszakot. Bizonyítvány pótlására nincs lehetőségünk, csupán az anyakönyvről készíthetünk az ügyfelek kívánságához képest egyszerű vagy hiteles másolatot.

 

Kiadványaink

Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára kiadványainak ismertetése


 A Megyei Levéltár publikációi két sorozatban kerülnek kiadásra, az 1995-ben indult Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltárának kiadványai címűben és az először 2001-ben megjelent Kisalföldi Szemlében.

 

Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltárának kiadványai című sorozatban:

 

Győr vármegye nemesi közgyűlési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái

Szerző: Gecsényi Lajos  I-III. kötet   Címlap1    Címlap2   Címlap3 
Szerzők: Hegedüs Zoltán-Szabó Zoltán  IV-V. kötet   Címlap4    Címlap5

     A vármegye 16-17. századi történetének legfontosabb forrása a latin nyelvű, a megye nemesi közgyűlési és törvénykezési jegyzőkönyve. E dokumentum a megye településéről, igazgatásáról, apró ügyeiről, hatalmaskodásokról, perekről tudósít. A történészek, helytörténészek munkáját könnyíti meg a latin bejegyzéseket magyar nyelven közlő öt regeszta kötet az 1590-től 1675-ig tartó időszakra vonatkozóan.

 

Horváth József: Győri végrendeletek a 17. századból

Címlap1   Címlap2   Címlap3

 A Győr város 17. századi végrendeleteit Horváth József adta közre. A „száraz” és az élet végső fázisához kapcsolódó testamentum betekintést ad a győri polgár gondolkodásába, vallásos hitébe, rokonaihoz való viszonyába, hétköznapjaiba. A dokumentum forrásértékét növeli, nem a földi élet „hívságainak” elérése céljából készült. 


Győr vármegye települései 18-19. századi kéziratos térképeken 
Szerk.: Néma Sándor

Címlap

 Sajátságos – képes – forrásközlést tart a kezében az olvasó, hisz nemcsak az írásos anyagot, a térképen található szöveget – a latin és német nyelvűek magyar fordítását is – hanem az eredeti forrást, a térképet is közöljük.
 Az írásokat Göcsei Imre földrajztudós; Filep Antal etnográfus, egyetemi tanár; Unti Mária nyelvész, Tanai Péter néprajzos, valamint Néma Sándor és Nemeséri Lilla levéltárosok neve fémjelzi.
 A bevezető tanulmányokból az olvasó betekintést nyerhet a térképtörténetbe (Göcsei Imre: A térkép mint tudományos forrás), a földrajzi névkutatásba (Unti Mária: A térkép mint forrás a földrajzi névkutatásban), Győr megye néprajzába, tájtörténetébe és környezeti kultúrájába (Filep Antal: Térképek vallomása Győr megye néprajzáról…), a megye településhálózatának átalakulásába 1526 és 1720 között (Néma Sándor). Ugyancsak figyelemfelkeltő írás Nemeséri Lilla: „Hajómalmok a Tósziget-Csilizközi járásban” című cikke, például  megtudhatjuk belőle, hogy 1832-ben Véneken 131 hajómalom hely volt a Nagy-Dunán.
 A jövő kutatási módszertanába ad betekintést Tanai Péter: „Térkép és számítógép” című írása.
 A szép könyvet bibliofileknek, történészeknek, helytörténészeknek ajánlhatjuk.

 

Andreas Grailich: Moson vármegye leírása

Fordította és a bevezető tanulmányt írta: Horváth Gergely Krisztián   Címlap

 

Az egykori Moson vármegye történetéről – más megyéhez képest, alig születtek monográfiák. Míg Bél Mátyás a 18. század első harmadáról, Major Pál pedig a kiegyezés utáni évekről ad ismertetést, addig a 19. század első feléből Andreas Grailich zurányi evangélikus lelkész német nyelvű megye leírásának magyar nyelvű fordítása megjelenéséig – nem volt átfogó statisztikai leírás. A hiányt pótló forráskötet a volt Moson vármegye és településeinek történetével foglakozók számára jelent érdekes olvasmányt.

 

Az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményei Győr-Sopron megyében

Forráskötet. Szerk.: Néma Sándor    Címlap

 

Az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulójára jelent meg „Az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményei Győr-Sopron megyében” című forráskötet. A könyv Szalai Attila nevével jegyzett bevezető tanulmánya Szigethy Attila életútját foglalja össze. Az ország legnyugatibb megyéjében 4008 négyzetkm-en 368.692 fő lakott, 168 tanács igazgatásában, 177 településen.
 A megye forradalmi központja Győr volt, itt alakult meg a Dunántúli Nemzeti Tanács, Szigethy Attila vezetésével, de győzött a forradalom Sopronban, Mosonmagyaróvárott, Kapuváron és Csornán is. Tragikusan alakult, hogy Győrben október 25-én, Mosonmagyaróváron pedig október 26-án lőttek a tüntető, fegyvertelen tömegre. A forradalom egyik követelése a szovjet csapatok kivonása volt az országból. Ezt tulajdonképpen az osztrák államszerződés aláírása lehetővé is tette volna.
 A 96 egykori forrásból (MSZMP Győr-Sopron Megyei Archívuma, Győr-Sopron Megyei Tanács iratai) rekonstruálhatóak a forradalom eseményei, s az is, hogy megítélése – forradalom, vagy ellenforradalom – még 1957 februárjában és márciusában is vitatott volt.

 

Kisalföldi Szemle című sorozatban
 

 

Göcsei Imre: A szögesdrót mögött. Egy hadifogoly naplójából

Címlap

 

Göcsei Imre doktornak, a földrajztudományok kandidátusának hadifogoly naplóját tartja kezében az olvasó. 1945. május 15-én Bocholtban esett fogságba. A naplóban rögzített eseményeket át, meg átövezi a jogosan büszke hazaszeretet, amely a szerző egész életét, munkásságát jellemzi, s már az ifjú katonát és hadifoglyot is áthatotta.
Természetesen olvashatunk a szökésről, kalandos menekülésről, s az írás – mint ahogy a hadifogság sem mentes a „huncutságoktól”, például megismerkedhetünk az „ungarische Kanari” esetével. 

 

 
Weisz Ferenc: Magyar huszárok a második világháborúban 1939-1945.

Címlap

 

A szerző, Weisz Ferenc 1920. augusztus 7-én született Magyaróváron, s iskoláit is itt végezte. 1934-1938 között a magyaróvári Vadásztöltény és Gyutacs Fémárugyárban dolgozott és tanult vasesztergályos szakmát.
1939. február 2-án vonult be Komáromba a 6/2 felderítő huszárhadosztályhoz. Még ez év március 14-én indultak Kárpátaljára, majd 1940 májusában Észak-Erdélybe. A Szovjetunió megtámadása után, 1941. szeptember 26-án a keleti hadszíntérre vezényelték a huszárokat.
Részt vett a jelinói és a brjanszki, majd a doni harcokban. A visszavonulás Galícián és a Keleti Kárpátokon keresztül történt. 1945. március 27-én esett fogságba, s 1951. december 24-én tért haza.
 A frontvonalról írtak nemcsak érdekesek, s izgalmasak, hanem bemutatják a „dicsőséges” harcok szomorúságát, a katonák kiszolgáltatottságát, a halálfélelmet, és a találékonyságot. Olvashatunk az egyszerű katonák humanizmusáról a véres harcok közben, bajtársaik megmentéséről, a polgári lakosság életének megóvásáról.
Az olvasó egy érdeklődő – sok esetben a túlélést elősegítő – ruszinul, ukránul, oroszul és németül is beszélő, a katonatársaiért felelősséget érző, hazatérni akaró emlékirat-íróval ismerkedhet meg.
 A visszaemlékezés első, illetve második része a Szülőföldünk Honismereti, Helytörténeti és Néprajzi pályázaton 2001-ben és 2002-ben első díjat nyert.

 


Kisalföldi Szemle III. Tanulmányok a Kisalföld múltjából

Címlap

 

Az első két, második világháborús visszaemlékezéseket közlő kötete (Göcsei Imre: A szögesdrót mögött, illetve Weisz Ferenc: Magyar huszárok a II. világháborúban 1939-1945) után újra jelentkezett a Kisalföldi Szemle, immár megújult arculattal, tanulmánykötetként. Ezt jelzi az alcím is: Tanulmányok a Kisalföld múltjából.
 A szerzőgárdát Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltárának munkatársai, Áldozó István, Dancsecz Mónika, Nagy Róbert, Néma Sándor és Tatai Zsuzsanna, valamint egy kutatója Szalai Attila adja.
  A szemle III. kötete bizonyítja, hogy az elmúlt évtizedben a levéltárosok új generációja nemcsak a szakmai ismereteit bővítette a gyakorlatban, hanem helytörténeti kutatóműhelyként is jelentkezik.
 A feldolgozott témák a 18. század közepétől az 1940-es évek végéig, szűkebb pátriánkat, a Kisalföldet érintik. Az első írás Néma Sándor jegyzette „Vízibíráskodás a Győr vármegyei Csilizközben”, a Magyarországon eddig ismeretlen vízibírák tisztségével és feladatkörével foglalkozik. A vízibírákat a hét csilizközi település három bírája adta évenként. Feladatuk az alacsony területet elborító ár- és belvíz el- és levezetésének megszervezése volt. Természetesen az ártól minden falu igyekezett a lehető leggyorsabban megszabadulni, s így mindenfajta előzetes értesítés nélkül átvezették a szomszéd község határába.
 A második, Tatai Zsuzsanna nevével jelzett tanulmány, „A Mayer család iratai Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltárában” címmel, egy, Bajorországból Magyarországra vándorolt család – a Mayerok – történetét, beilleszkedését a vidék, és a megye társadalmába, dolgozta fel.
 Szalai Attila „Győr román megszállása története (1919. augusztus 18. – október 4.)” címet viselő munkájában egy eddig, részleteiben alig ismert témát dolgozott fel.  Megdöbbentő, ahogyan Győr gyárait, köztük az Ágyúgyárat, másfél hónap alatt kifosztották. A cikkből megtudhatjuk, mi a „sürgönyharc”, s mi volt a Negolita-gyilkosság.
 A következő két író, Nagy Róbert és Áldozó István a győri Magyar Vagon- és Gépgyár fegyvergyártásával, ezen belül is repülőgépgyártásával és második világháborús szerepével foglalkozik.
 Nagy Róbert „A Magyar Vagon- és Gépgyár olaszországi kapcsolatai FIAT-licence megállapodások és titkos szerződések 1937-1945” című művében a magyar haderőt jelentősen korlátozó trianoni békeszerződés (1920) utáni első jelentősebb olasz-magyar hadikapcsolatok kiépítését ismerteti. E törekvéseket a gazdasági világválság akadályozta. A terv csak 1937-ben valósult meg a győri Magyar Vagon- és Gépgyárban, a mai Árkád bevásárlóközpont helyén.
 Áldozó István írása, „Kísérlet az önálló repülőgép-szerelvény gyártás megteremtésére”, a német-magyar hadiipari kapcsolatok létrejöttével foglalkozik. Sajátságos, hogy ennek legfőbb akadálya a német szállítások pontatlansága volt, s 1944-ig a magyar licencvásárlási törekvéseket is elutasították. Megismerhetjük, 1942-ben milyen „barátságos” fogadtatásban részesült a szövetséges Németországban, Stuttgartban a Messerchmitt repülőgépek hűtőberendezéseinek gyártására felkért IKARUS gyár küldöttsége.
 Dancsecz Mónika tanulmánya, a „Felvidéki magyar menekültek és áttelepültek Győr-Moson megyében”, a második világháborút követő szlovák-magyar lakosságcsere Győr-Moson megyei vonatkozásait tárja fel. Az írás most a Benes-dekrétumok miatt is méltán számíthat érdeklődésre, hiszen megismerhetjük a második világháború zivatarai után a szülőföldjükről kényszerrel áttelepített és „önként” menekült magyarok kálváriáját. Az igazságtalanságot csak fokozta, hogy Magyarországon végleges lakóhelyet, a szintén kitelepített, volt Moson megyei németség helyén kaptak.
 A fiatal szerzőgárda tanulmánykötete méltán számíthat a levéltáros és a történész szakma figyelmén túl, a történelemtanárok, helytörténészek, olvasók érdeklődésére is.

 

Hegedüs Zoltán-Szabó Zoltán: Győr vármegye nemesi közgyűlési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái IV. kötet 2007

 

Hegedüs Zoltán-Szabó Zoltán: Győr vármegye nemesi közgyűlési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái IV. kötet 2009

 

Kisalföldi Szemle IV/1. Tanulmányok a Kisalföld múltjából 2012
 
Kisalföldi Szemle IV/2. Szalay Balázs: Csorna az 1956-os forradalom idején 2012

 

Kenyeres István-D. Szakács Anita- Mihály Ferenc: Magyaróvár Tanácsának Törvénykezési Jegyzőkönyvei az 1581-1582. években 2012

Hőnel Béla életútjának bemutatása Jánossomorján.

Beregszászi Balázs kollégánk, 2016. január 15-én tartotta meg „Hőnel Béla magyaróvári építész életútja és jánossomorjai épületei” címmel előadását, Jánossomorján a városi könyvtárban.

A mai Jánossomorján három olyan középületet találhatunk, amelyek a neves építészünk alkotásai. Az 1903. október 18-án felszentelt szentpéteri római katolikus óvoda és elemi leányiskola; az 1904. október 23-án átadott szentjánosi állami óvoda; valamint a Jaksch János által 1911. június 10-én megnyitott szentjánosi mozgószínház, amely ma városi könyvtárként funkcionál.  


Könyvbemutatók Győrben

A XV. Győri Könyvszalonon intézményünk két kötetet mutatott be. Először Beregszászi Balázst kérdezte Dancsecz Mónika igazgató, a Hönel Béla építész munkásságát ismertető könyvről. Ezt követően Dr. Horváth József, a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér igazgató-helyettese beszélgetett Hegedüs Zoltánnal, valamint Szabó Zoltánnal a Győr vármegye nemesi közgyűlési és törvénykezési jegyzőkönyveinek regesztái. 1676-1690. című kötet születéséről.

Áldozó István, igazgató-helyettes és Nagy Róbert, főlevéltáros pedig Biczó Zalán könyvbemutatóján tartottak előadást, a győri Magyar Wagon- és Gépgyár régmúltjáról. 

IV. A. 1. e.- Eredeti Armalisok

 

Győr vármegye nemesi közgyűlésének iratai.

Nemességi iratok. (Acta Nobilitaria)

Eredeti Armálisok

 IV. A. 1. e.

 

IV.A. 1.e./25.

 

Folyószám

A címer szerző illetve nyerők neve

Az armális adományozója és kelte

Kihirdetve

2

Árossy Dániel és fia Tóbiás

I. Lipót

Luxemburg,

1691. április. 30.

Trencsén vármegye

3

Baaznik János, neje Szokolics Katalin, gyermekei Márton és Magdolna

I. Lipót

Bécs                           1660 március. 20.

Győr vármegye

4

Balogh  másként Szücs György és neje Pap Judit, gyermekei István és Rozina

I. Lipót

Pozsony

1647. április. 10.

Győr vármegye

6

Berdóczy Mátyás és Márton s utóbbi neje Podorchich Borbála s anyai nagybátyja Salakovich János

III. Ferdinánd

1646. december. 13.

Győr vármegye

7

Buzgó Miklós és neje Prony Helén, leánya Erzsébet

III. Ferdinánd

Bécs

1632. június. 26.

Győr vármegye

8

Chianaky Balázs és neje Czapata Katalin, leánya Anna, testvérei István, György és Katalin

III. Ferdinánd

1625. november. 10.

Győr vármegye

9

Fabriczius Boldizsár és testvérei János, György, Jakab és Dániel

III. Ferdinánd

Bécs

1621. december. 22.

a, Zólyom 1623

b, Győr vármegye 1713. augusztus. 4.

 

IV.A. 1.e./26.

 

Folyószám

A címer szerző illetve nyerők neve

Az armális adományozója és kelte

Kihirdetve

12

Gras János György

III. Károly

Bécs

1717. április. 22.

Győr

17

Kovács Márton

Mária Terézia

Pozsony

1741. október. 28.

Győr vármegye

1742.augusztus. 31

 

 

 

 

 

IV.A. 1e./27

 

Folyószám

A címer szerző illetve nyerők neve

Az armális adományozója és kelte

Kihirdetve

18

Lauterpach másként Tiszapataki János és fiai István, János,Pál, leányai Anna és Éva

I. Lipót

Bécs

1686. október.29

Vas vármege

19

Márffy Ferenc

III. Ferdinánd

Pozsony

1646. szeptember. 17

Veszprém vármegye

1647

20

Millnics Vitus és neje Perger Mária Magdolna

I. József

Bécs

1705. szeptember.12.

Győr vármegye

1705

20/1

Bocskai István - birtok adománylevél

1606

 

21

Merkleim János Joachim , felesége Kromerek Anna, gyermekei János, György, Johanna és Anna

I. Lipót

1688. július. 17

Pozsony vármegye

1688. X. 10.

 

 

IV.A. 1.e./28.

 

Folyószám

A címer szerző illetve nyerők neve

Az armális adományozója és kelte

Kihirdetve

23

Nagy János, felesége Bajcsy Kata, fiai György, András és János, leányai Erzsébet és Katalin

I. Lipót

Lincz

1684. április. 21

Győr vármegye

1684. június. 2.

24

Olasz Miklós felesége Bedők Zsuzsanna, fia Miklós, leányai Erzsébet és Zsuzsánna, unokatestére SzőcseyJános és Felesége Vízváry Márton

I. Lipót.

Luxemburg

1663. május.16

Győr vármegye

1663.

25

Pillich Tamás és felesége Paur(in) Zsófia

III. Károly

Bécs

1716. április. 16.

Győr és

Komárom

vármegye

26

Pohárdi másként Horváth János és fiai György, Ferenc, János, leányai Anna és Zsuzsanna

III. Ferdinánd

Pozsony

1646. november.14.

Komárom

28

Radl Pál

III. Károly

Bécs

1720. április. 29.

Győr vármegye

 

 IV.A. 1.e./29.

 

Folyószám

A címer szerző illetve nyerők neve

Az armális adományozója és kelte

Kihirdetve

29

Richter András és fia András

Lipót

Bécs

1660. június. 12.

Pozsony vármegye

32

Schopf Ferenc és fia Ferenc, Ignácz József, Alajos, Ferdinánd, leányai Erzsébet, Teréz

 

(Sanyinál)

I. Ferdinánd

Bécs

1628. szeptember. 13.

Mosony

Pozsony vármegye

34

Spetkius Márton és gyermekei Jeremiás, Márton, Rachel, Judit, Anna, Zsuzsanna, testvére Dániel és fiai György, Gábor, Judith

III. Ferdinánd

Bécs

1648. december. 3.

Hont vármegye

35

Stainer Márton győri polgár, neje Nemhardics Anna Zsófia

III. Károly

Bécs

1714. február. 12.

Győr vármegye

1714

36

Svaidl Mihály és neje Mohl Zsuzsa

I. Lipót

Sopron

1681. október. 1.

Győr vármegye

1682

37

Szabady András de Eodem, másként Lönchey András, nagybátyja György és atyja János, nagybátyja István, testvérei György, István, Mihály, Dorotya, atyai nagybátyja Mátyás és ennek fia János, Bughassy András és János és nővérük Judit, anyai nagybátyjai Kiss alias Balogh András és István és sógora Kálóczy Mihály

I. Lipót

Sopron

1681. szeptember.20.

Győr vármegye

 

 IV.A. 1.e./30.

 

Folyószám

A címer szerző illetve nyerők neve

Az armális adományozója és kelte

Kihirdetve

38

Szekeres Pál és neje Miklóssy Anna, fia István, leánya Katalin, testvérei Mátyás és István

I. Lipót

Luxemburg

1687. május. 25.

Győr vármegye

39

Szőny másként Bogyai Péter és fia Márton és leánya Anna és Katalin, veje Wolffer Márton

III. Ferdinánd

Pozsony

1655. április. 16.

Győr vármegye

41

Toth másként Borbély Albert (de Nemeskereki), felesége Imreffy Anna, Toth István é György, Nagy György és Békési Eötves István

Bocskay István

Kassa

1606. március. 18.

Bihar vármegye

42

Holczer János

III. Károly

Bécs

1718. augusztus.5.

 

43

Zylvási (de Valazuth) Balázs és János

Báthory Zsigmond

Gyulafehérvár

1595. február. 29.

Doboka

1595. május. 19.

44, 45

- Reittetmayer másként Rostaházy József, fia József, felesége Wintersteiner  Katalin és unokái János, György, József, Ferenc, Antal és Anna

 

- Névváltoztató oklevél

 

2 db

I. Ferenc

Bécs 1795. augusztus. 6.

 

 

I. (II.) Ferenc

Bécs

1796. október. 14

a, Győr

1795. december. b, Komárom

1796. január. 14.

 

a, Győr

1797. január. 14

b, Komárom

1797. március. 29.

46

Hörpfer von Harpfenburg János stb. család hűbér-adomány levele

 

 

 

I Lipót német-római császár

Bécs

1699. július. 13.

 

47.

Argay Antal József , Argai András és fiai Mihály, János, Ferenc, András

I. Ferenc

Bécs

1793. május. 23

 

 

 IV.A. 1.e./31.

 

Folyószám

A címer szerző illetve nyerők neve

Az armális adományozója és kelte

Kihirdetve

1

Schwendl Mihály

 

 

2

Balassa György

 

 

3

Garamszentbenedeki Apátság

 

 

4

Hölgye János

 

 

 

Különféle oklevelek:

            - 3 db

 

Kartonban:

 

Folyószám

A címer szerző illetve nyerők neve

Az armális adományozója és kelte

Kihirdetve

10

Feier  (Fejér) István de Lethenie és neje Zsuzsa, fia Dániel, mostoha testvérei Bertalan, Benedek és András

III. Mátyás

Pozsony

1609. december. 4.

Somorján

1610

feria tertia proxima post dominican Laetare

 

Simon Benedek

 

 

 

Szerdahelyi Tamás

 

 

 

Borlich György

 

 

5

Barachkay András és testvérei Mihály, György, Miklós, István és unokatestvérük Márton

III. Ferdinánd

Pozsony

1647. április. 10

 

16

Bessenyei Kardos Balázs

II. Mátyás

Pozsony

109. december. 2.

Zala vármegye

1611. július. 29.

27

Radez (de Busán) István

 

(hamisított)

I. Ferdinánd

Bécs

1560. január. 31.

 

30

Sapharych György (de Sywecz) fiai Bernát és György, atyai nagybátyjuk István és Zalatnoki György

II. Lajos

Buda

1517. in festo Priscae

(Lemásolandó)

40

Terczák de Drastya Mátyás, testvére István, anyai nagybátyja Ludwaych Mihály, Sodel Mihály és Zergőczy Miklós

Rudolf

Prága

1579. szeptember. 28.

Szlovénország közgyűlésén Varasd és Horvátországban Zágráb

 

I. Lipót oklevele a Mosoni vámmentességről

 

 

22.

Nemesszegfi Makó György és testvére Albert, atyai nagybátyja János és Ferenc

II. Rudolf

Prága

1595. január. 1,

(Lemásolandó)

Nincs kartonban:

 

 

Kömíves másként Horváth Ferenc

 

 

 

Sallai Imre

 

 

 

Nagyszántay Ányos Albert

 

 

 

Warthussobyjcz Péter és testvérei György, János és Pál

II. Miksa

Bécs

1574. augusztus. 3.

Eger

1575

 

Baróthy másként Russborm György

 

 

 

 

Különféle oklevelek:

 

 

Pálffy Miklós nádor birtokadomány levele Jákfalvi Horváth Ferenc javára

Bécs

1719. február. 14.

 

 

 

Másolat:

 

13

Herffenbürgi Herpffer Miklós és utódai német birodalmi nemesség megújjítva az 1505 évi armállis

Mátyás

Regensburg

1613. augusztus. 16

 

(másolat 1697-ből)

 

14

Herpffer János és neje Róza, fia Ferdinánd s leánya Katalin

I. Lipót

Bécs

1691. december. 9.

(másolat)

(van egy külön Moson vm.kihirdetési bizonyítvány) Moson vármegye

XIII. 9. Mayer család iratai. Gyászjelentések.

Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára

 

XIII. 9.

 

Mayer család (Bőny) iratai.

Gyászjelentések.

 

 

 1.      Acsay Xavér Ferenc József házfőnök és főgimnáziumi igazgató, a Ferenc József-rend lovagja, a pannonhalmi főapáti szentszék tanácsosa, a győri katolikus Autonómia választmányának és iskolaszékének, Győr város törvényhatósági bizottságának tagja

2.      Alexy Géza fűszerkereskedő, Győr város törvényhatósági bizottságának tagja, a Kereskedelmi és Iparkamara beltagja, a Győri Lloyd Általános Kereskedelmi Testület alelnöke, a Fűszerkereskedők Egyesületének elnöke

3.      Alfred von Mayr-Melnhof

4.      Dr. Angyal Armand királyi főtanácsos, rendőrkapitány, ügyvéd, Győr-Moson és Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék tb. t. főügyésze, a II. oszt. polgári hadiérdemkereszt tulajdonosa, a pápai Szent Gergely Rend lovagja, a Győr városi és Megyei Takarékpénztár igazgatósági tagja, a Győri Ének- és Zeneegylet örökös elnöke

5.      aranyosi Aranyossy Emília

6.      Argay István orvostudor, Győr város törvényhatósági bizottsági tagja, a pápai Szent Sylveszter- és aranysarkantyú-rend lovagja

7.      Ács György nyúlfalui földbirtokos, Győr vármegye törvényhatósági bizottságának és Nyúlfalu község elöljáróságának tagja

8.      Babik József állategészségügyi felügyelő

9.      bajánházi Baján Ferencné Kerely Leopoldina

10.  bajánházi Baján Ida

11.  bajánházi Baján Imre uradalmi igazgató

12.  bajánházi Baján László köz- és váltóügyvéd, Pozsony vármegye árvaszéki ülnöke és tb. tiszti ügyésze

13.  bajánházi Baján Lászlóné Seydl Emma

14.  Bakos János mérnök, miniszteri tanácsos, a Székesfővárosi Közmunkák Tanácsa műszaki osztályának főnöke, a Lipót Rend lovagja

15.  Balázs Mátyás állami állatorvos

16.  Dr. Balogh Dénes köz- és váltóügyvéd, Győr vármegye tb. tiszti ügyésze

17.  Dr. Balogh Gábor ügyvéd, 1848-49-es honvéd főhadnagy, Győr vármegye törvényhatósági bizottságának tagja

18.  Dr. Balogh Gáborné Szentmihály Etelka

19.  Balogh Kálmán császári és királyi asztalnok, a nemes-ócsai kerület országgyűlési képviselője, Győr vármegye tb. főjegyzője és Komárom vármegye megye-bizottsági tagja, földbirtokos

20.  Balogh Lajos a Stádel Károly Gépgyár igazgatója

21.  csiglei és nagyalásonyi dr. Barcza Dezső földbirtokos, ügyvéd, Győr város törvényhatósági bizottságának és közigazgatási bizottságának tagja, a győri evangélikus egyházmegye tiszti főügyésze

22.  nagyalásonyi Barcza Géza földbirtokos, ügyvéd, megyei bizottsági tag

23.  nagyalásonyi Barcza Gézáné Kuliszéky Róza

24.  bellusi Baross Károly földbirtokos, a bodajki kerület országgyűlési képviselője, a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületének elnöke

25.  Baumgarten Emil a déli vasút székesfehérvári fűtőházának mérnöke

26.  bábai Bay Ödön

27.  bábay Bay Sándor nagybirtokos, tartalékos honvéd huszárfőhadnagy, Győr-Moson és Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék törvényhatóságának bizottsági tagja, királyi belügyminiszteri titkár, a kardokkal ékesített Signum Laudis kitüntetés tulajdonosa

28.  Dr. Beke Antal bőnyi körorvos

29.  Dr. Beke Antalné Deutsch Laura

30.  beliczi Beliczay Ede

31.  beliczi Beliczay Edéné Fischer Lujza

32.  jeskófalvi Beliczay Sándor tábornok, a III. osztályú vaskoronarend, és a III. osztályú katonai érdemkereszt tulajdonosa

33.  Benes György

34.  Benes Pál részvénytársasági elnök

35.  id. Benes Vince

36.  Benes Vince magánzó

37.  Benes Vincéné Latesz Mária

38.  Berky Györgyné Kováts Zsófia

39.  Dr. Berta Vilmosné rétfalvi Müller Erika

40.  bezerédi Bezerédj István nagybirtokos, Győr vármegye Lótenyésztési Bizottságának elnöke, megyebizottsági tag

41.  récsei Békeffy Béla Zala vármegye törvényhatósági bizottságának tagja

42.  récsei Békeffy Béláné buczinai Dawidowsky Klementine

43.  magyarbéli Bély János ügyvéd, Győr vármegye tiszti főügyésze, a győri katolikus autonómia ügyésze

44.  Blaske László az Első Magyar Általános  Biztosító  Társaság tisztviselője

45.  Blaske Lászlóné Deák Innotentia

46.  nemes Blaskovits Vilmos császári és királyi huszárszázados

47.  Bogdán Géza bőrkereskedő

48.  inámi Bolgár István Hont vármegye tb. főjegyzője

49.  inámi Bolgár János földbirtokos

50.  inámi Bolgár Jánosné Salkovszky Melánia

51.  Borsó Bálint ravazdi jegyző

52.  báró Bothmer Gusztáv császári és királyi őrnagy, a hadi- és emlékérem tulajdonosa, a bolgár Alexander-rend Comandeurje és Johaniter-rend díszlovagja

53.  báró Bothmer Gusztávné szalacsi Szalacsy Etelka

54.  báró Bothmer Jenő huszárkapitány

55.  báró Bothmer Sándor császári és királyi vezérkari százados

56.  Dr. bozzai Bozzay Árpád ügyvédjelölt, tartalékos hadnagy

57.  bozzai Bozzay János ügyvéd, földbirtokos, országgyűlési képviselő

58.  Bozzay Miklósné Mihályi Jolán

59.  Brenner Elek gyáros

60.  Breuer Ede

61.  Brujmann Béláné Heuffel Terézia

62.  Brujmann Samu győri kereskedő

63.  Budaker G. Károly a dunántúli evangélikus egyházkerület kőszegi leánynevelő intézetének igazgatója

64.  pethendi Buday Barna magyar királyi gazdasági főtanácsos, felsőházi tag, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület főszerkesztő-igazgatója, a Ferenc József rend tiszti keresztjének és a II. osztályú érdemkeresztnek tulajdonosa, az Országos Szakoktatási Tanács ügyvezető alelnöke, a Tanulmányi Bizottság és a Rádió Bizottság elnöke, az Országos Közoktatásügyi Tanács tagja, a Faluszövetség társelnöke, az Országos Mezőgazdasági Kamara tagja, a Hangya Szövetkezet, a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete igazgatósági tagja, a Pátria Irodalmi Vállalat és Nyomdai RT igazgatóságának elnöke, a Gazdák Biztosító Szövetkezete és a Hangyaipar felügyelő bizottságának tagja

65.  Buday Gyula királyi csendőrezredes

66.  Budweiser Károly magánzó

67.  Bürchner Györgyné Zechmeister Margit

68.  Carl Högg

69.  mencshelyi ifj. Chirke Vilmos

70.  Chmel Gusztáv magyar királyi kereskedelmi tanácsos, zongoragyáros

71.  keresszegi és adorjáni gróf Csáky Árpád huszár alezredes

72.  Csehszombathy István pénzügyi tisztviselő

73.  Cseh-Szombathy Istvánné Démy Krisztina

74.  Cseh-Szombathy József bőnyi földbirtokos

75.  Dr. Csejkey Ernőné Sándori Margit

76.  gróf Csekonics Endre országzászlós, a Magyar Országgyűlés Felsőházának tagja, a vaskoronarend I. osztályának tulajdonosa, a Ferenc József Rend nagykeresztese, a Szent István Rend középkeresztes vitéze, a Vöröskereszt hadiékítményes érdemcsillagjának tulajdonosa, a pápai Szent Gergely Rend nagykeresztese

77.  pusztafödémesi  Dr. Csemez Béla a tósziget-csilizközi járás főszolgabírája, Győr-Moson és Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék törvényhatósági és közigazgatási bizottságának tagja, tartalékos huszárfőhadnagy, a kispéci evangélikus egyházközség felügyelője

78.  pusztafödémesi  Csemez Béláné bibiti és legéndi Horváth Piroska

79.  pusztafödémesi Csemez István földbirtokos, gazdasági főtanácsos, Győr-Moson és Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék törvényhatósági és közigazgatási bizottságának tagja, országgyűlési képviselő, a győri evangélikus egyházmegye felügyelője

80.  Csermák Hugó cukorgyári igazgató, magyar királyi kormányfőtanácsos, a pápai Nagy Szent Gergely és Ferenc József Rend lovagja, a Komárom megyei Hitelbank RT és a Komárom-Esztergom vármegyei Tűzoltószövetség elnöke, a Fejér megyei Cukorgyár RT, a Győrvidéki Mezőgazdasági RT, a Komáromi Hengermalom RT igazgatósági, Komárom-Esztergom vármegye közigazgatási és törvényhatósági bizottságának tagja, Ács nagyközség díszpolgára, az Ácsi Önkéntes Tűzoltószázad parancsnoka

81.  Csermák Rudolf császári és királyi 4. hegyi tüzérezred tartalékos főhadnagya, a hadiékítményes vaskorona rend és nyolc harctéri kitüntetés tulajdonosa, a Mezőgazdasági Ipari  RT kaposvári cukorgyárának műszaki főintézője

82.  Csikvándi Margit

83.  Csikvándi Márton földbirtokos

84.  Csipkay Károly a magyar királyi közigazgatási bíróság tanácselnöke, Zólyom vármegye alispánja, országgyűlési képviselő, a zólyomi evangélikus egyházmegye felügyelője

85.  Csizmazia János a magyaróvári Gazdasági Akadémia végzett hallgatója, a császári és királyi 43. gyalogezred bronz, ezüst vitézségi éremmel kitüntetett zászlósa

86.  Csizmazia János földbirtokos, Győr vármegye törvényhatósági bizottságának tagja

87.  Csizmazia Józsefné Sárközy Zsuzsanna

88.  Cziegler János gazdálkodó, Győr szabad királyi város közigazgatási bizottságának tagja, a győri evangélikus egyházközség gondnoka, a győri kereskedelmi és iparkamara beltagja, a 48-as függetlenségi párt tiszteletbeli elnöke

89.  Cziffra László császári és királyi alezredes és hadkiegészítő parancsnok a 12. gyalogezredben

90.  Czike Lajos bőnyrétalapi református lelkész, a tatai református egyházmegye tanácsbírája, aljegyzője és kerületi képviselője

91.  Czike Lajosné Fazekas Ilona

92.  Czirner Ödön miniszteri tanácsos, magyar királyi pénzügyigazgató

93.  Czizmazia Jánosné Sárközy Erzsébet

94.  buczinai Davidowszky Károlyné Tóthváradjai Kornis Mária

95.  szeödemeteri Dömötör Sándor aMagyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási RT főfelügyelője

96.  Egervári József 1848/49-es honvéd százados, ügyvéd és városi törvényhatósági bizottsági tag

97.  enesei Enessey Sándor földbirtokos és Győr megyei törvényhatósági bizottsági tag

98.  Eőri Sándor a téti választókerület országgyűlési képviselője

99.  Erényi Károly győri székesegyházi őrkanonok, a Győr Egyházmegyei Tanítók Fegyelmi  Tanácsának elnöke, magyar királyi kormányfőtanácsos

100.          mindszenti Erdély Ferenc Győr szabad királyi város műszaki főtanácsosa

101.          Ertl Lajos

102.          Fadgyas Lajosné Hamar Zsófia

103.          Fadgyas Pál a győri ágostai evangélikus egyházközség igazgató-tanítója

104.          Farkas Elemérné Mihályi Irén

105.          Farkas János földbirtokos

106.          Farkas László

107.          Fejes József állampénztári igazgató

108.          galántai Fekete Gyula árvaszéki ülnök

109.          Fekete József

110.          Ferber Béla császári és királyi huszárfőhadnagy

111.          pinkafői Ferber Béla

112.          Ferenczy István komáromi főgimnáziumi tanuló

113.          kozmadombi Ferenczy Kálmánné  bálintfalvi Nemes Jolán

114.          Ferenczy Zsigmond magyar királyi állami jószágigazgató és megyebizottsági tag

115.          Fillinger Ferencné Horváth Mária

116.          hegyeshalmi Fischer Elemér műszaki főtanácsos

117.          hegyeshalmi Dr. Fischer Gyula királyi főügyész, a győri evangélikus egyházközség és a győri evangélikus egyházmegye tiszteletbeli felügyelője, a Győri Első Takarékpénztár igazgatósági tagja

118.          hegyeshalmi Fischer Kálmán Győr megyei nagybirtokos, törvényhatósági bizottsági tag

119.          hegyeshalmi Fischer Kálmánné nádosi Nádosy Hermina

120.          hegyeshalmi Fischer Károly Veszprém vármegye törvényhatósági bizottságának tagja, a Veszprém Vármegyei Gazdasági Egyesület igazgatósági tagja, a Veszprémi Közgazdasági Bank és Takarékpénztár RT elnöke, közalapítványi uradalmi bérlő

121.          hegyeshalmi Fischer Károlyné Braun Mária

122.          hegyeshalmi Fischer Márta

123.          hegyeshalmi Dr. Fischer Sándor Győr vármegye főjegyzője, a téti kerület országgyűlési képviselője, a győri evangélikus hitközség felügyelője, a Győr Városi és Megyei Takarékpénztár elnöke, Győr szabad királyi város törvényhatósági és közigazgatási bizottságának tagja

124.          id. Fischer Frigyes

125.          ifj. Fischer Frigyes

126.          Fischer Frigyesné Wágner Lujza

127.          Fischer István

128.          Dr. Fischer Oszkár ügyvéd

129.          Fischer Terézia

130.          Fleischmann Pál

131.          Forster Géza az Országos Magyar Gazdasági Egyesület igazgatója, magyar királyi udvari tanácsos, a  vaskoronarend lovagja

132.          Fölker József a Győr vármegyei számvevőség főnöke, számvevőségi főtanácsos, törvényhatósági bizottsági tag

133.           Dr. Fratrits József  földbirtokos, Nyitra-Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék törvényhatósági bizottságának tagja

134.          lovag sövényházi Fricke Emil földbirtokos, gazdasági főtanácsos, Győr-Moson és Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék törvényhatósági bizottságának örökös tagja, a Vármegyei Gazdasági Egyesület és a Felsődunántúli Mezőgazdasági Körzeti Hitelszövetkezet elnöke, huszárszázados

135.          Fügi Károlyné Stádel Erzsébet

136.          koppányi Gaal István mezőkövesdi római katolikus főkántor, a Magyar Országos Katolikus Kántorszövetség elnöke, a Magyar Országos Dalosszövetség alelnöke, a mezőkövesdi Katolikus Egyházi Énekkar karnagya, a Katolikus Ipari és Földművelési Olvasókör alapító elnöke, a képviselőtestület tagja, a Lévai József és Gárdonyi Géza Irodalmi Társaság tagja, megyebizottsági tag

137.          Garay Antal 1848-as honvéd főhadnagy, uradalmi gazdatiszt

138.          Garay Antalné Weicher Lujza

139.          Garay Béla uradalmi jószágigazgató

140.          Gay Károly polgári iskolai tanár

141.          Gábriel Jánosné Korn Zsuzsanna

142.          Gemmel Aurél csákvári gróf Eszterházy Miklós Móric uradalmának kasznára, vármegyei számvevőségi főtanácsos, Győr-Moson-Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék számvevőségének főnöke

143.          Geng József tolnai uradalmi intéző

144.          bükki Goda Béla Győr vármegye és Győr szabad királyi város főispánja, a téti választókerület országgyűlési képviselője, a vaskorona rend és a francia becsületrend lovagja

145.          Gödör László molnármester

146.          Gönczöl Antal Győr városi tisztviselő és az 1848/49-es honvédek elnöke

147.          Gróf Endre a győri evangélikus egyházközség igazgató-tanítója, az Országos Dalosszövetség örökös dísztagja

148.          Gróz József földbirtokos és megyebizottsági tag

149.          Grünwald Istvánné Grünwald Mária

150.          Grüsser Antalné Halbritter Mária

151.          döri és czakóházi Gyapay Pál Esztergom vármegye főispánja, országgyűlési képviselő, Győr vármegye törvényhatósági és közigazgatási bizottságának tagja, a vármegyei és pusztai járási mezőgazdasági bizottságok elnöke, a Győrvidéki Földmívelők Egyesülete, a Bicskei Takarékpénztár RT elnöke, az Országos Magyar Földbérlők Egyesülete és a Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamara igazgató-választmányi tagja, a Győr városi és Megyei Takarékpénztár, a Győrvidéki Mezőgazdák Szövetkezete igazgatósági tagja, nagybérlő

152.          döri és czakóházi Gyapay Pálné győri Kautz Gizella

153.          Gyurátz Ferenc evangélikus püspök, a II. o. Vaskoronarend tagja, Ferenc József rend lovagja

154.          Gyurátz Ferencné Matus Karolina

155.          Hahn Mihályné kövesszarvi és gosztonyi Goszthonyi Cecília

156.          Haják Antal Győr vármegye árvaszéki elnöke

157.          Hajós Károlyné Pápay Irma

158.          Halászy Józsefné Purgly Zsuzsanna

159.          Halbritter Ferenc magánzó

160.          Halbritter Ferencné Weiner Franciska

161.          Halmi Béla püspöki főszámvevő

162.          Halmi Béláné Wennes Mária

163.          nemespani és gyöngyöshalászi Hamar Árpád  ügyvéd

164.          nemespani és gyöngyöshalászi Hamar Árpádné Vaisz Ilona

165.          Hamar Dezső földbirtokos

166.          Hamar Lajos földbirtokos

167.          ürményi Hamar Mór földbirtokos

168.          ürményi Hamar Mórné Giczey Zsófia

169.          kismányai Hangyás Erzsébet

170.          kismányai Hangyás László földbirtokos

171.          kismányai Hangyás Lászlóné sikabonyi adonyi Gaálffy Rózsa

172.          Hegyi Miklós Moson vármegye alispánja

173.          Helfer Edit

174.          Helfer János uradalmi tiszttartó

175.          nemes Hencz Sándor földbirtokos

176.          Heuffel Sámuel

177.          Hilbert Ferenc földbirtokos

178.          Hilbert Ferencné Orbán Eleonóra

179.          Hilbert Károly Győr szabad királyi város országgyűlési képviselője és törvényhatósági bizottságának tagja, a képviselőház naplóbíráló bizottságának és az országos függetlenségi pártnak tagja, a győri katolikus autonómia, a Győri Általános Takarékpénztár, és Győr Városi és Megyei Önsegélyező Egyesület igazgatóságának tagja, a győri kereskedelmi és iparkamara beltagja

180.          kopcsányi Hlatky-Schlichter Eleonóra

181.          kopcsányi Hlatky-Schlichter Lajos építész, országgyűlési képviselő, törvényhatósági bizottsági tag, a győri ipar- és kereskedelmi kamara elnöke  

182.          kopcsányi Hlatky-Schlichter Lajosné Horváth Eleonóra

183.          Dr. Hodossy Lajos a győri ítélőtábla elnöke

184.          Hoffmann Vince győri püspökségi uradalmi számtartó

185.          bibithi és legéndi Horváth Bálint Győr vármegye sokoróaljai járásának főszolgabírája, törvényhatósági kormánybiztos

186.          bibithi Horváth Bálintné Lázár Mária

187.          bibithy és legéndi Horváth Gábor magánzó

188.          takácsi Horváth Gyuláné zsebeházi Kiss Berta a Győri Jótékony Nőegylet alelnöke

189.          Horváth Pálné Mayer Borbála

190.          Huber Dániel Győri I. Takarékpénztár cégjegyző hivatalfőnöke, Győr szabad királyi város törvényhatóságának tagja, az ágostai hitvallás evangélikus konvent II. felügyelője

191.          haidentzi Hunkár Andor földbirtokos, Veszprém vármegye törvényhatósági bizottságának tagja

192.          haidentzi Hunkár Andorné haidentzi Hunkár Margit

193.          Baráti Huszár Béláné ebeczki Blaskovich Jolán

194.          Hutás Richárd MÁV intéző

195.          sömjéni Iczés Ferenc gazdatiszt, 1848/49-es honvéd főhadnagy

196.          sömjéni Iczés Ferencné Hetyei de Makkos Hetyey Karolina

197.          edvi és tarnóczi Illyés Béláné linsfeldi Pánn Terézia

198.          Jankovits Károly királyi kereskedelmi tanácsos

199.          Jankovits Károlyné Schrikker Ida

200.          Jankovits Lajos Viktor

201.          Jáhn Ödön vármegyei irodafőtiszt

202.          Jencs Ferenc

203.          Jencs Ferencné Szabó Mária

204.          Jeremiás Béla pázmándi református lelkipásztor

205.          csanaki Jerfy Antal királyi és kereskedelmi tanácsos, a Győri Első Takarékpénztár vezérigazgatója, a győri Kereskedelmi és Iparkamara és a Győrvárosi Kölcsönsegélyező-egylet elnöke, az Első Magyar Általános Biztosítótársaság főügynöke, Győr szabad királyi város törvényhatósági és közigazgatási bizottságának tagja

206.          csanaki Jerfy Antalné Lengerer Adél

207.          csanaki Jerfy Ivánné Haeffner Anna

208.          csanaki Jerfy Sándor Győr szabad királyi város közigazgatási rendészeti tisztviselője

209.          Jerfy Adolf

210.          Jerfy Adolf nagy-récsei nagybérlő, Zala vármegye törvényhatósági bizottságának tagja, Nagykanizsa városi és járási Gazdakör elnöke

211.          Jerfy Adolfné Mayer Ida

212.          Jerfy Ferenc

213.          Dr. Jerfy Géza Győr szabad királyi város tiszti főügyésze, a Magyar Királyi Kúria Ügyvédi Tanácsának tagja

214.          Dr. Jerfy József a pápai járás főszolgabírája

215.          Jerfy Marianne

216.          Jeszeniczei Jankovich Gyuláné Nagybaráthi Huszár Ilona

217.          Jószási Purgly Pálné faiszi és vámosi Ányos Alice

218.          Juhász Ferenc tanító,magyar királyi tartalékos hadnagy, a Kormányzói Dicsérő Elismerés hadiszalagon a kardokkal, az I. osztályú Tűzkereszt és az Erdélyi Emlékérem tulajdonosa

219.          Kapi Gyuláné Hirschfeld Adrienne

220.          Dr. Kautz Gusztáv királyi tanácsos, a III. osztályú vaskoronarend lovagja, királyi jogakadémiai igazgató, Győr szabad királyi város törvényhatósági bizottságának tagja, a győri olvasóegyletnek, illetve a győri állami polgári leányiskola gondnokságának elnöke

221.          Dr. Kautz Gusztávné Némethy Paulina

222.          Dr. győri Kautz Gyula

223.          deáki Kayos Balázs győrszentiváni községi jegyző

224.          Kálóczy Lajosné Kálóczy Emília A Magyarországi Vöröskereszt Egylet Győri Fiókjának elnöke, a Szent Erzsébet Rend tulajdonosa

225.          Kern S. Ferenc magánzó

226.          Keserü József gyógyszerész

227.          Keserü Józsefné Veöreös Erzsébet

228.          Kégl Lajos gazdasági főtanácsos, törvényhatósági bizottsági tag, a Győr Városi és Megyei Takarékpénztár alelnöke

229.          Kégl Lajosné Mihályfy Elvira

230.          ivánkai Kherndl Imréné Reitter Ilona

231.          Kintli Pál földbirtokos

232.          Kintli Pálné Rácz Erzsébet

233.          Dr. Kiss Ernő

234.          kónyi Kiss Ernő magyar királyi vámőrezredes, a III. osztályú Vaskoronarend lovagja, a győri magyar királyi Vámőrkerület parancsnoka

235.          Kis Jenő ügyvéd, a győri evangélikus egyházmegye és a győrvidéki tanító egyesület tiszti ügyésze

236.          nemes Kis Jenőné Mihalitz Flóra

237.          garamszőllősi Kiss József királyi főügyész

238.          Kiss Ludovica (nagyalásonyi Barcza Zsigmondné)

239.          Kiss Mártonné Sarkady Kornélia

240.          Kis Sándorné Freyler Róza a győri jótékony nőegylet elnöknője

241.          Kiss Valéria

242.          Dr. Kluge Endre ügyvéd, a Pápai Jogakadémia tanára, a Pápai Takarékpénztár alelnöke

243.          Koháry Antal magyar államvasúti felügyelő osztályfőnök

244.          Kojanitz Károly

245.          Komjáthy Károly tanító

246.          Kommer Gyula földbirtokos, Fejér vármegye törvényhatósági bizottságának tagja

247.          Kovács Antalné Lukynich Franciska

248.          Könczöl Vince tanító

249.          Könczöl Vincéné Molnár Julianna

250.          Kuffler Benjamin nagybérlő és szeszgyáros

251.          Kulicskó Györgyné Gróz Mária

252.          Kuncz Edéné Schäffer Ida

253.          Dr. Kuncz Jenő Győr-Moson és Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék alispánja, a győri Kisfaludy Irodalmi Kör díszelnöke, a Magyar Bronz Emlékérem tulajdonosa

254.          Kuszák József tanár

255.          Lakatos András építési vállalkozó

256.          Lasl Viktorné Hamar Klára

257.          Lassmann Irma tanítónő

258.          loshauseni Lates Jakab aFerenc József rend lovagja, Győr Városi és Megyei Takarékpénztár elnöke, Győr szabad királyi város jövedéki főnöke, az Osztrák-Magyar Bank váltóbírája, a győri evangélikus egyházkerület felügyelője

259.          loshauseni Lates Jakabné káromi szulyoi Szulyovszky Kornélia

260.          Lehner Berta

261.          Lehner Ferencné Mayer Johanna

262.          Lehner Franciska

263.          Lehner Jánosné Auchter Erzsébet

264.          Lehner Mihály győri járásbírósági tisztviselő

265.          Lengerer István árvaszéki ülnök

266.          Lengerer Jánosné Peer Anna

267.          Lenner Emil királyi főigazgató, törvényhatósági bizottsági tag

268.          Dr. Lescheditzky János császári és királyi ezredorvos, Signum Laudis tulajdonosa

269.          Lestyánszky Sándor földmívelésügyi államtitkár

270.          kisteleki báró Lévay Henrikné Sárkány Róza nagybirtokos, az Erzsébet-rend hölgye

271.          Lieber Lajos

272.          zombori Lippay Géza Győr vármegye és szabad királyi Győr város főispánja, a pápai Szent Gergely-rend commendatora, a Rábaszabályozó Társulat és a Győrvidéki Gazdasági Egyesület elnöke, az O.M.G.E. alapító tagja, Győr vármegye törvényhatósági és közigazgatási bizottságának tagja, nagybirtokos

273.          zombori Lippay Sándor

274.          Louise Födran Edle von Födransperg

275.           kolosváry Lozert Kálmán apápai Szent Gergely-rend lovagja, gazdasági főtanácsos, Komárom-Esztergom egyelőre egyesített vármegyék törvényhatóságának örökös tagja, Kisigmánd, Kocs és Tárkány községek díszpolgára

276.          Lukács Imre szabómester

277.          Lukárdy Ferenc a Lukárdy Ferenc és Fia cég beltagja

278.          Lukárdy Viktor a Brujmann E. A. és Fia cég tulajdonosa

279.          Lukárdy Viktor

280.          Lukáts István szabómester

281.          kismagyari Magyary Andor földbirtokos

282.          kismagyari Magyary Lajosné Brokes Anna

283.          Major Ignácné Tóth Eszter

284.          Major István földbirtokos

285.          Maller Pálné Lévai Mária  

286.          bedői Markos György gépészmérnök, kolozsvári magyar királyi államvasúti üzletigazgató

287.          bedői Markos Mihály királyi ítélőtáblai bíró

288.          báró Marschall Vilmos

289.          Baron Wolf von Marschall-Altengottern

290.          Martin Jánosné Jerfy Erzsébet

291.          Matisz Károly evangélikus lelkész

292.          Matisz Károlyné Nagy Janka

293.          szemerei Matkovich Gyula földbirtokos, Győr vármegye törvényhatósági bizottságának tagja

294.          szemerei Matkovich Jánosné dukai Takács Zsuzsanna

295.          szentkirályszabadjai Márffy Ede miniszteri tanácsos, a Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási RT alelnöke, a Lipót-rend és a vaskorona-rend lovagja

296.          Márkus Adolfné Széphegyi Mária

297.          Mártin Karolin

298.          Mártin Károly

299.          eichrodei Mayer Adofné Mayer Riza

300.          Mayer Erzsébet

301.          Mayer Hortens

302.          Mayer Károly a gróf D’Harcourt uradalom tisztviselője

303.          Mayer Lajos tartalékosfőhadnagy, a III. osztályú katonai érdemkereszt és a Károly csapatkereszt tulajdonosa

304.          Mayer Mihály

305.          Mayer Mihályné Kozma Erzsébet

306.          id.  Mayer Nándor Győr vármegye törvényhatósági bizottságának tagja, földbirtokos

307.          ifj. Mayer Nándor

308.          Mayer Nándorné Fischer Hermina

309.          Mayer Olga

310.          Mayer Sándor Győr vármegyei közgyám

311.          Méry Etel tanár

312.          Mészáros György Győr vármegyei törvényhatósági bizottsági tag, Pér község bírája, községi elöljáró

313.          Mészáros István bezi evangélikus lelkipásztor, esperes

314.          Mihálitz Gyula Győr vármegye tisztviselője

315.          Mihálitz József Győr vármegye törvényhatósági bizottságának tagja

316.          Mihálitz Péter főapátsági számtartó

317.          Mihálitz Péterné felsachi Brenner Ida

318.          Mihály Géza

319.          Mihály Gyula földbirtokos

320.          Dr. Mihályfy Ferenc földbirtokos, Győr vármegye tb. főjegyzője, aljegyző, vármegyei törvényhatósági bizottsági tag, a 9. gróf Nádasdy-huszárezred hadnagya

321.          Mihályfi Iván nagybirtokos

322.          Mihályfi Ivánné bajánházi Baján Anna

323.          Mihályfi Marianna

324.          rétalapi Mihályi Ignác nagybirtokos, Komárom vármegye törvényhatósági bizottságának tagja

325.          rétalapi Mihályi Ignácné Lozert Lujza

326.          rétalapi Mihályi István

327.          rétalapi Mihályi László

328.          méhkerti Milkovich Imre Győr vármegye tb. főjegyzője és törvényhatósági bizottsági tag

329.          Mocsáry Jenő huszárfőhadnagy

330.          Mohl Lajos földbirtokos, malomtulajdonos, Győr vármegye törvényhatósági bizottságának tagja

331.          fulókércsi Molnár Iván gazdasági főtanácsos, a bábolnai ménes birtok jószágigazgatója

332.          alsócsernátoni Molnár Jenő magyar királyi fa- és fémipariskolai tanár

333.          Mouillard Viktorné nemeskéri Kiss Irma

334.          Dr. Mülek Lajos országgyűlési képviselő, aradi királyi közjegyző

335.          Nagy Ágnes

336.          Nagy Éva

337.          Nagy Józsefné Tóth Mathild

338.          Nagy Lajosné pusztafödémesi Csemez Lóra

339.          alsószopori Nagy Istvánné szemerei Matkovich Jolán

340.          eöttevényi Nagy Gedeon földbirtokos, 1848/49-es honvédhadnagy

341.          eöttevényi Nagy Gedeonné Csoknyay Carola

342.          eöttevényi Nagy Sándor

343.          eözbéghi Nagy Lajos földbirtokos, huszárszázados, Győr vármegye törvényhatósági bizottságának tagja

344.          eözbéghi Nagy Lajosné ómoraviczai Imrédy Jolán

345.          eözbéghi Nagy Leanderné sárosfai Bittó Emília

346.          eözbéghi Nagy Zoltán földbirtokos, főszolgabíró, Győr-Moson-Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék törvényhatósági bizottságának tagja

347.          peremartoni Nagy Ákos huszártábornok, a III. osztályú Lipót-rend (a kardokkal) és a 3. osztályú vaskoronarend (a kardokkal) lovagja, a Vágó Rezső Részvénytársaság igazgatója

348.          peremartoni Nagy Ákosné Neumann Irma

349.          peremartoni Nagy Györgyné micsinyei és beniczei Beniczky Emma

350.          nádasi Nádosy Istvánné Karczag Hermina

351.          kiskarándi és nagyváradi Nánássy Mihály királyi honvédhuszár alezredes, a Signum Laudis és a háborús Vöröskereszt-érdemérem tulajdonosa

352.          bálintfalvi Nemes Ignácné Mihalitz Vilma

353.          Németh Antal földbirtokos

354.          Németh Antalné Glatz Terézia

355.          Németh Ferencné Tory Mária

356.          Németh Istvánné Cseh-Szombathy Katalin

357.          Németh Sámuelné Giczy Mária

358.          Dr. bejczi Németh Antal királyi tanácsos, győri tankerületi királyi főigazgató

359.          Dr. bejczi Németh Károly királyi udvari tanácsos, Győr-Moson-Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék és Győr szabad királyi város főispánja, honvédszázados

360.          bejczi Németh Lajos tábornok, a kardos Lipót-rend lovagkeresztjének, a kardos III. osztályú vaskoronarend és a kardos III. osztályú katonai érdemkereszt, a Károly-kereszt tulajdonosa, a 18. honvéd-gyalogezred volt parancsnoka, a MOVE Sopron vármegyei és városi főosztályának elnöke

361.          felsőzsidi Németh Miklós Győr vármegye alispánja

362.          felsőzsidi Németh Miklósné Orsetti Emília

363.          noszlopi Németh Pál királyi ítélőtáblabíró, bőnyrétalapi földbirtokos

364.          nyéki Németh Iréne

365.          sömjéni Németh Sámuelné Becsvölgyi Tako Irén

366.          vadosfai és felsőzsidi Németh László

367.          Dr. nemes Némethy Ernőné Jerfy Emília

368.          Dr. Némethy Ödön Győr-Moson-Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék alispánja, Öttevény nagyközség díszpolgára, a volt magyar királyi 7. honvéd huszárezred tartalékos hadnagya

369.          Nits Istvánné Grau Carolina

370.          Nitsmann Istvánné rohlenburgi Hoffmann Erzsébet

371.          Nitsmann Jenő gazdasági tanár

372.          Nitsmann József papír-nagykereskedő, könyvnyomda- és könyvkötészet-tulajdonos

373.          Nitsmann Vince

374.          noszlopy Noszlopy György

375.          bannerfeldi Obauer Alfréd királyi tábornok, a Lipót-rend lovagja, a német I. és II. osztályú vaskereszt, és a katonai érdemkereszt tulajdonosa

376.          nemes Ott Ernő

377.          Ódor Istvánné Pintér Jozefa

378.          Ősz Vilmos magyar királyi államvasúti felügyelő, Győr szabad királyi város törvényhatósági bizottságának tagja, a győri evangélikus egyházközség presbitere

379.          Pakomándy Gergelyné nagyszapi Andics Terézia

380.          Pakrócz Nándor tartalékos honvéd-hadnagy

381.          Pataki Vince fűszerkereskedő

382.          Pál Károly százados

383.          Pálmai Lajos evangélikus lelkész, Győr egyházmegye tiszteletbeli esperese

384.          Pámer Kálmán gazdatiszt

385.          Peregi Mihály magánzó, Győr szabad királyi város törvényhatósági bizottságának virilis tagja, a Győri Első Takarékpénztár aligazgatója, a győri evangélikus gyülekezet felügyelője

386.          Peregi Mihályné jószási Purgly Irma

387.          Perényi Jánosné Csehszombathy Etelka

388.          Pertl Ferenc a Rábaszabályozó-Társulat pénztárosa

389.          Petőcz Ferenc bőnyi evangélikus lelkész, győri egyházmegyei gyámintézeti elnök

390.          Petőcz Gábor Bőny községi jegyző

391.          Petőcz Károlyné kisjenői és daruvári Jankovich Vilma

392.          Petőcz Lajosné Szabó Rozália

393.          Petőcz Margit

394.          Petőcz Rezsőné kismányai Hangyás Irma

395.          Petőcz Vilma

396.          péchujfalusi Péchy Istvánné csiffi Csiffy Ida

397.          szakolczai Péntek Károly bőnyi földbirtokos

398.      

IV.B. 471 - Felekezeti anyakönyvek

Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára

 

 

 

 

IV.B.471.

 

 

 

 

Győr vármegyei felekezeti anyakönyvi másodpéldányok levéltári gyűjteménye

 

 

 

 

Levéltári jelzet

Település

Felekezet

Évkör

 

 

 

 

1.téka

Abda

római katolikus

1827-1869

2.téka

Abda

római katolikus

1870-1895

3.téka

Ásvány

római katolikus

1828-1849

4.téka

Ásvány

római katolikus

1850-1875

5.téka

Ásvány

római katolikus

1876-1895

6.téka

Árpás

római katolikus

1827-1895

7.téka

Bana

római katolikus

1827-1895

8.téka

Ballony

római katolikus

1828-1867

9.téka

Bácsa

római katolikus

1848-1895

10.téka

Bőny

református

1827-1870

11.téka

Bőny

református

1871-1895

12.téka

Bőny

evangélikus

1827-1895

13.téka

Bezi-Enese

evangélikus

1828-1895

 

Bezi

izraelita

1839-1885

14.téka

Csikvánd

evangélikus

1827-1895

 

Csilizradvány

református

1827-1867

15.téka

Dunaszentpál

római katolikus

1828-1870

16.téka

Dunaszentpál

római katolikus

1871-1895

17.téka

Écs

római katolikus

1828-1865

18.téka

Écs

római katolikus

1866-1895

19.téka

Felpéc

evangélikus

1827-1850

20.téka

Felpéc

evangélikus

1851-1895

21.téka

Fehértó

római katolikus

1827-1895

22.téka

Gönyű

római katolikus

1828-1870

23.téka

Gönyű

római katolikus

1871-1895

24.téka

Gyarmat

római katolikus

1827-1895

25.téka

Gyirmót

római katolikus

1827-1895

26.téka

Gyömöre

római katolikus

1828-1895

27.téka

Gyömöre

izraelita

1841-1895

 

Győrasszonyfa

izraelita

1853-1885

28.téka

Győrsövényháza

római katolikus

1828-1895

29.téka

Győrszemere

római katolikus

1827-1895

30.téka

Győrszemere

református

1827-1895

 

Győrszemere

evangélikus

1827-1895

31.téka

Győrszentmárton

római katolikus

1863-1862

32.téka

Győrszentmárton

római katolikus

1863-1895

 

Győrszentmárton

izraelita

1850-1895

33.téka

Győrszentiván

római katolikus

1827-1863

34.téka

Győrszentiván

római katolikus

1864-1895

35.téka

Győrzámoly

római katolikus

1828-1865

36.téka

Győrzámoly

római katolikus

1866-1895

37.téka

Hédervár

római katolikus

1827-1895

 

Hédervár

izraelita

1858-1885

38.téka

Kajár

római katolikus

1827-1895

39.téka

Kisbabot

evangélikus

1827-1895

40.téka

Kisbarát

római katolikus

1827-1895

41.téka

Kispéc

evangélikus

1827-1895

42.téka

Kóny

római katolikus

1827-1895

43.téka

Koroncó

római katolikus

1827-1895

44.téka

Kunsziget

római katolikus

1853-1895

45.téka

Kulcsod

református

1828-1880

46.téka

Markotabödöge

római katolikus

1827-1895

47.téka

Mérges

evangélikus

1827-1895

48.téka

Mezőörs

református

1827-1895

49.téka

Mezőörs

római katolikus

1846-1895

50.téka

Ménfőcsanak

római katolikus

1828-1895

51.téka

Mórichida

evangélikus

1833-1895

52.téka

Nagybarát

római katolikus

1827-1895

53.téka

Nagybarát

evangélikus

1827-1895

54.téka

Nagybajcs

római katolikus

1828-1895

55.téka

Nyalka

római katolikus

1827-1895

56.téka

Nyúl

római katolikus

1828-1865

57.téka

Nyúl

római katolikus

1866-1895

58.téka

Öttevény

római katolikus

1847-1895

 

Öttevény

evangélikus

1888-1895

 

Pataháza

izraelita

1839-1844

59.téka

Patas

református

1828-1867

 

Patas

római katolikus

1887-1890

 

Pázmánd

római katolikus

1828-1895

60.téka

Pázmánd

református

1827-1895

61.téka

Pér

római katolikus

1827-1895

 

Pinnyéd

római katolikus

1864-1895

62.téka

Ravazd

római katolikus

1827-1895

63.téka

Rábapatona

római katolikus

1828-1895

64.téka

Rábaszentmihály

római katolikus

1827-1895

65.téka

Rábcakapi

evangélikus

1871-1890

 

Réti

evangélikus

1828-1895

 

Szap (Nyárád)

református

1828-1867

66.téka

Táp

római katolikus

1827-1895

67.téka

Táp

református

1827-1895

68.téka

Tényő

római katolikus

1828-1864

69.téka

Tényő

római katolikus

1865-1895

70.téka

Tét

római katolikus

1827-1860

71.téka

Tét

római katolikus

1861-1895

72.téka

Tét

evangélikus

1827-1895

 

Tét

izraelita

1841-1895

73.téka

Újmalomsok

evangélikus

1827-1895

74.téka

Vámosszabadi

római katolikus

1827-1895

A hónap dokumentuma


MAGYARÓVÁR 95 éve lett rendezett tanácsú város.

2016 Január

Az 1354-től kiváltságos mezővárost Magyaróvárt, 1872-ben az országos községrendezés során, nagyközséggé minősítették. A település várossá alakulásának igénye 1918-ban merült fel, a Hirtenbergi Tölténygyár kezdeményezésére. Magyaróvár község képviselőtestülete július 6-án tárgyalta az ügyet. A kérdés megosztotta a képviselőket: voltak, akik a várossá válást csak a Mosonnal történő egyesülés után tudták elképzelni; mások viszont önállóan. Anda Gyula képviselőtestületi tag például indítványozta: „A képviselőtestület lelkesen kimondja, hogy Magyaróvár nagyközségnek rendezett tanácsú várossá átalakulását szükségesnek és sürgősnek tartja.”  Jóváhagyás céljából folyamodtak Moson vármegye közgyűléséhez is, és elképzelésüket felterjesztették a belügyminisztériumba. Érveik között szerepelt az is, hogy Magyaróváron működött az ország legrégibb gazdasági főiskolája, öt országos kísérleti állomásnak adott otthont a település, valamint kegyesrendi főgimnáziummal, polgári leányiskolával, járásbírósággal, adóhivatallal, takarékpénztárral rendelkezett. Továbbá főhercegi uradalmi központ is működött a településen és itt épült fel az ország legnagyobb lőporgyára, amely 13000 munkást foglalkoztatott.

A proletárdiktatúra idején, 1919 májusában határoztak arról, hogy a megyeszékhelyként funkcionáló Magyaróvár rangját emeljék. Ezen rendelkezést azonban, az 1919 augusztusi eseményeket követően, törvénytelennek nyilvánították.

            Konkrét lépéseket 1920 őszén tettek az ügy érdekében. Többek között a mezőgazdasági kamarák területi szervezése, illetve központjainak kijelölése miatt Moson vármegye és Magyaróvár község küldöttséget indított Dr. Réthey Ferenc főispán vezetésével a belügyminiszterhez. A tárgyalásokon szó esett a nagyközség várossá történő minősítéséről is, amely ötletet támogatásra méltónak találtak a minisztériumban.  A Mosonvármegye karácsonyi száma már örömhírként közölte, hogy a belügyminiszter engedélyezte Magyaróvár rendezett tanácsú várossá való szervezését.

            A nagyközség képviselőtestülete utolsó ülését 1921. január 5-én tartotta meg, értekezlet minőségben. Ezt követően 1921. január 22-én már Magyaróvár rendezett tanácsú város elöljárói gyűltek össze, és ideiglenesen Proszonits Istvánt, korábbi főjegyzőt választották meg polgármesternek. Városvezetői funkciójában 1921 áprilisában erősítették meg, munkáját pedig 43 virilis és 43 választott képviselő segítette.

            Magyaróvár számára számos előnnyel járt a városi rang megszerzése: saját szabályrendeletet alkothatott; a közgyűlés, valamint a városvezetés egyenértékűvé válhatott a járási főszolgabírósággal; gazdasági- és mérnöki hivatalt, illetve helyi közlekedési vállalatot alapíthatott. Az önkéntes és gyári tűzoltóságot hivatásossá szervezhették, a megszűnt állami lőporgyár területén pedig, megindulhatott a magángyárak működése. Ez volt az alapja annak, hogy  Magyaróvár, majd Mosonmagyaróvár iparvárossá válhatott.

Nem szabad elfelejtenünk azon tisztviselők áldozatos tevékenységét sem, akik a várossá válás előkészítő munkájában részt vettek: Hegyi Gyula főispán, Anda Gyula és Ruff Andor képviselők, Götz Ferenc utolsó városbíró és Proszonits István. Az ő érdemük elsősorban az, hogy 95 évvel ezelőtt Magyaróvár elindulhatott egy komoly fejlődési úton.

 Beregszászi Balázs


2015 november

A Pusztai Járás Főszolgabírójának jelentése (1919. november 30.)

November hónap dokumentumával Győr és Győr vármegye nagy részének román megszállásáról emlékezünk meg. Az 1919. augusztus és október közötti megszállás komoly károkat okozott az egész országnak, a román hadsereg módszeresen kifosztotta a megszállt területeket, a terményeket, állatokat, gépeket, berendezéseket, műkincseket vagonok százaival vitték el. A Győrben működő Ágyúgyárat is módszeresen leszerelték, s Romániába szállították. A Tanácsköztársaság bukása és a Nemzeti Hadsereg bevonulása közötti átmeneti hónapok pusztulását lassan heverte ki az ország és megyénk is. A közre adott dokumentum Győr vármegye alispáni iratanyagában található, s a Pusztai járás főszolgabírójának szokásos havi jelentését tartalmazza. A jelentés a járás 1919. novemberi állapotait rögzíti, a közigazgatás minden területét érintve. Megismerhetjük az egészségügyi helyzetet, a mezőgazdaság, közbiztonság, a közállapotok alakulását. A román megszállásra egy rövid fejezetben tér ki a jelentés, amely a Győr közeli Nyúl településen elrejtett fegyverek és ágyúk sorsáról ad tájékoztatást. A dokumentum értékes információkat ad számunkra ennek a szomorú időszaknak a részletes feltárásához, jobb megismeréséhez.

A dokumentum a MNL GYMSM GYL Alispáni iratanyagában, az alispáni jelentések között található meg. Jelzete: (IV. 404. a.) 1919/I.119.

   

2015 október

145 éve született a szegények orvosa, dr. Batthyány-Strattmann László

Jelen dokumentum a Moson megyei, Kiliti település római katolikus születési anyakönyvi bejegyzéseit tartalmazza. Az 1870/31. sorszám alatt olvashatjuk a Batthyány László világra jöttéről szóló beírást. Később hercegi rangot örökölt, illetve felvette a Strattmann vezetéknevet. Személyében tisztelhetjük a szegények orvosát, a kiváló szemsebészt. Az utókor azzal is tisztelgett emléke előtt, hogy létrehozták a Batthyány-Strattmann László-díjat, azok részére, akik szakmai vagy közszolgálati munkájukkal hozzájárultak az egészségügyi, a szociális, valamint a családvédelmi ellátás fejlesztéséhez. Tevékenységének és munkásságának mégis legnagyobb elismerése 2003-ban történt, amikor II. János Pál pápa boldoggá avatta.

Dr. Batthyány-Strattmann László rövid életrajza

A szegények orvosaként ismert és 2003-ban boldoggá avatott dr. Batthyány-Strattmann László 150 évvel ezelőtt, 1870. október 28-án látta meg a napvilágot Dunakilitin.Egy olyan család sarjaként született, amelyet a magyar történelem egyik meghatározó famíliájaként ismerünk.Szülei, Batthyány József és Batthyány Lujza 1861-ben Mariazellben megkötött házasságuk után kerültek Dunakilitire. Frigyükből egy tucatnál is több gyermek született, amelyből hat meghalt. Batthyány László utolsó előtti utódként jött a világra.

Gyermekkora viszontagságosan alakult, hiszen édesapja elhagyta a családot, pár évvel később áttért az evangélikus hitre és feleségül vette anyja volt társalkodónőjét, Kornis Antóniát. Ezen lépésével kegyvesztett lett az udvarnál, a volt neje iránti rokonszenv viszont megerősödött. Pár évvel később Lujza megbetegedett, kórházba került Bécsben majd otthonában hunyt el 1882-ben.

Batthyány László ekkor 12 éves volt, és gyámnak az anyai nagypapát nevezték ki, akitől apja sikeresen elperelte a gyermekeket. Neveléséről, a Bécshez közeli Kalksburg jezsuita iskolában gondoskodtak. Így emlékezett meg róla az egyik tanára: „Nem volt mintagyerek…Orvosi hajlamai is korán megnyilvánultak…Kiválóan értett különféle italok kotyvasztásához, amelyek következtében a paciensek ugyan nem gyógyultak meg, viszont a betegszobába kerültek valami rettegett dolgozatírás idején.” Csínytevései tovább folytatódtak a kalocsai magyar nyelvű gimnáziumban is 1885-től. Érettségi vizsgát az ungvári katolikus főgimnáziumban tett, érdeklődési köre kiterjedt a kémia, a biológia, a fizika, és a filozófia tudományára. Kevesen tudják róla, hogy zeneszerető ember volt, maga is játszott zongorán, hegedűn, fuvolán.

Orvosi tanulmányait 1896-ban kezdte el Bécsben, egyből a második évfolyamon, tekintettel kémiai és filozófiai előtanulmányaira. Négy évvel később már végzett doktor, ifjú férj, édesapa és a köpcsényi magánkórház megalapítója. A több mint húsz ággyal működő gyógyító ház, korának egyik legjobban felszerelt gyógyintézete volt. A doktor érdeklődése egyre inkább a szemműtétekre orientálódott, de sikeres pályafutását folyamatosan beárnyékolták azok a kritikai megjegyzések, amelyeket a szakmabeliek „féltékenysége” generált. Kitartása, valamint szakmai alázata segítségével sikerült felülkerekednie ezen rosszindulatú megjegyzések felett, és 1912-ben az uralkodói támogatást is megkapta: a közegészségügy és a közjótékonyság terén szerzett érdemeinek elismeréséül a Szent István-rend kiskeresztjével tüntették ki. Három év múlva a MTA igazgató tagjai közé választotta, majd tiszteletbeli tagjukká delegálták.

Nagy fordulatot jelentett életében az 1915-ös esztendő. Ekkor örökölte meg Batthyány-Strattmann Ödön halálát követően a hercegi rangot, a Strattmann nevet és a körmendi várat. Az első világháború után a köpcsényi kórházat átadta az osztrák államnak, és új gyógyintézetét Körmenden rendezte be kimondottan a szembetegek számára. Otthona nemcsak az elesettek előtt állt nyitva, hanem barátait is szívesen látta. Többek között vendégei sorában találhatjuk meg Lónyay Elemért és nejét, Stefániát.

Betegségének előjelei már 1926-ban jelentkeztek, általános gyengeségre, rossz közérzetre panaszkodott. Egy bécsi szanatóriumban töltötte életének utolsó évét, és 1931. január 22-én békében, családja körében örökre megpihent. Földi maradványait Németújváron temették el a Batthyány család kriptájában.

Emléke tovább él a Batthyány-Strattmann László-díjjal, amelyet olyan személyek kaphatnak meg, akik az egészségügy szolgálatában állnak. Boldoggá avatása is megtörtént 2003. március 23-án.

 


2015 szeptember

HirdetményGyőr vármegye alispánjának hirdetménye 1900. szeptember 17.
 
A hónap dokumentuma szeptemberben a szüreti időszakhoz kapcsolódik és több mint száz  évvel repít minket vissza az időben. A 19. század végén Győr vármegye is bekapcsolódott a  borhamisítás elleni küzdelembe, amely az 1893-as európai léptékkel is szigorúnak számító bortörvény helyi foganatosításában öltött testet. 
A hónap dokumentuma, egy 1900. szeptemberében kiadott megyei alispáni hirdetmény, amit a szüretre időzítve minden nagy pincében, kereskedésben, borkimérésben jól látható helyen kellett kifüggeszteni.
A 19. század utolsó évtizedeiben az európai és a magyar borászatnak két óriási problémával kellett megküzdenie. Az egyik az Amerikából behurcolt, s járványként emlegetett filoxéra vész, majd rögtön a nyomában érkező ismert szőlőbetegségek elterjedése, a másik pedig, részben a fellépő borhiány következtében elterjedtté váló borhamisítás, a mesterséges anyagokkal, szerekkel készített borok megjelenése volt. 
A világ szőlőállományát megtizedelő filoxérát szívós munkával és komoly összefogással a 20. század fordulójára sikerült megfékezni. A hamisítást, „borcsinálást” csupán a szigorú törvények és szankciók bevezetésével lehetett ideig óráig visszavetni, s a közelmúltig élő problémaként jelent meg a borászat, borkereskedelem mindennapjaiban. 
Az európai bortörvények szigorítása, a már tarthatatlan hamisítási botrányok miatt, 1893-ban Magyarországon is ellentmondást nem tűrő bortörvény lépett életbe, amely minden eddiginél részletesebb, szigorúbb és mérvadó szakmai szabályozást adott a tisztességes borászok kezébe. Ennek a törvénynek a változásait, végrehajtását, végigkövetve tárul szemünk elé az a küzdelem, amelyet a hatóságok, a közigazgatás, a borász és szőlész szakma vívott a tisztességtelen szereplőkkel szemben. A rendelkezés megyei szintű végrehajtása, a törvény által létrehozott borvizsgáló bizottságok megalakulása, a borellenőrzések szakszerű véghezvitele, a büntetések és a szankciók rendszere biztosította, hogy bár megszüntetni nem volt képes, de jelentősen visszaszorította a mesterséges borok előállítását, így Győr vármegyében is komoly erőket mozgatott meg a szakszerű és törvényes borkészítés, borkereskedelem fejlődése érdekében.
 
A dokumentum jelzete: MNL GYMSM Győri Levéltára Alispáni Iratok  XIII/903 6481
 
 

2015 augusztus

A Mosonvármegyei Gazdasági Egyesület 1947-ben kiállított aranyoklevele

aranyoklevél

Jelen dokumentum a gyűjteményünkben őrzött „Németh Viktor dunakiliti malomtulajdonos gazdasági iratai”-ból származik. Levéltárunkba 1953-ban szállították be, a főleg gazdasági jellegű iratanyagokat, amelyek között található ezen dokumentum. A Mosonvármegyei Gazdasági Egyesület 1947. szeptember 8-án, aranyoklevél adományozásával ismerte el Németh Viktor, Dunakilitin élő gazda és birtokos munkásságát. Németh Viktor köztiszteletben álló személy volt településén és többek között, a helyi tejszövetkezet, valamint a Hangya Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet alapító tagjainak sorában is megtaláljuk.

Munkásságát Dunakiliti községben ma is megbecsülik. 

 


2015 július

  A TSZCS Járás főszolgabírójának jelentése 1915

 A Tó-Sziget-és Csilizközi Járás főszolgabírójának 1915. júliusi jelentése

Jelen dokumentum hű képet vázol fel arról, hogy 100 évvel ezelőtt, 1915 július havában milyen problémák foglalkoztatták a Győr vármegyéhez tartozó, Tó- Sziget és Csilizközi járás főszolgabíráját. Ekkoriban a gönyűi, az abdai, a kónyi és rábcakapi tűzeset borzolta a kedélyeket. Fertőző betegségek sem kímélték a járás területét 1915 júliusában, és az ázsiai kolera ütötte fel a fejét, a katonák között. Öt boncolást is végeztek az orvosok, amelyek közül hármat kiskorú gyermeken hajtottak végre. Új körorvost nevezetek ki Balonyba, Dr. Csáky József személyében, valamint a mezőgazdasági munkálatok helyzetéről is képet kaphatunk. Az aratást befejezték, a csépléssel kapcsolatos teendők viszont lassan haladtak az esős időjárás, valamint a benzin és szén késői szállítása következtében. A civil élet mindennapi problémái mellett, arról is beszámolt a főszolgabíró, hogy az 1896-ban született, alkalmasnak vélt népfelkelőket július 15-én szolgálatra behívták. Ekkor már egy éve dúlt a Nagy Háború!

 


2015 június

 

címerLevéltárunk Acta nobilitaria című anyagából e hónapban a Rostaházy család címerét mutatjuk be.

A Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltárának Acta nobilitaria című anyaga, a Győr vármegyei nemességre vonatkozó forrásokat, az eredeti és másolt armalisokat, valamint a többségében, a nemesi közgyűlésből kiemelt iratokat tartalmazza. E gyűjteménynek egyik becses darabja a gönyűi származású Reittermayer József és fiai, valamint unokái részére I. Ferenctől nyert 1795. augusztus 6-án kiállított nemesi levele. A család az uralkodó engedélyével 1796-ban Rostaházyra változtatta a nevét.

A 1795-ös armalisból közöljük a család megfestett címerét. A kékkel és ezüsttel negyedelt pajzs első és negyedik mezejének zöld hármashalmán kinyújtott nyelvű ágaskodó oroszlán mellső mancsában virágokkal, 

búzakalásszal telt bőségszarut tart. A második és harmadik ezüst negyedében fekete arany sakkozott mezőből kinövő fekete ló látható.

A sisakdísz jobbról ezüsttel és kékkel, balról feketével és arannyal vágott sasszárny. A sisaktakaró jobbról arany kék, balról ezüst fekete. A két sasszárny között a páncélsisakon lévő aranykoronából kinövő jobbra néző mancsában bőségszarut tartó kinyújtott nyelvű arany oroszlán.

A címert címersátor fedi, ennek középső részén a magyar címer, két oldalán a tagországok címerei láthatóak.

 


2015 május

Dr. Jerfy Géza (1879-1934) gyászjelentése

Május hónapban levéltárunk különleges családi iratanyagából választottunk egy korabeli gyászjelentést. Nagy segítséget nyújt mind intézményünk, mind a családtörténeti kutatók számára, a levéltárunk őrizetében lévő, Mayer család iratanyaga között található gyászjelentésekről készült segédlet. A famíliához az 1800-as évek elejétől 572 gyászjelentés érkezett. Az értesítések egy része, a család közvetlen hozzátartozóinak haláláról nyújt információt (Mayer Nándor, Károly, Mihály és családtagjaik, valamint a Jerfy, a Beliczay, a Fischer, a Lehner és a Sipos család tagjainak elhunytáról szóló tájékoztatások). A többiek főként Győrből és környékéről, Bőnyről, valamint Budapestről származnak, de találunk pozsonyi, veszprémi és az ország más vidékéről érkező értesítést is. Az elhunytak között, az országgyűlési képviselőtől az egyházi őrkanonokig, az ügyvédtől az árvaszéki elnökig, több száz ismerős, rokon, barát szerepel.

 A dokumentum a Családi iratanyagban lelhető fel (Mayer család /Bőny/iratai), jelzete: MNL GYMSMGYL. XIII. 9.

Dr. Jerfy Géza (1879-1934) a győri bencés főgimnáziumban 1897-ben érettségizett, jogi tanulmányait a budapesti tudományegyetemen végezte, ahol 1902-ben jogtudományi doktorátust, 1905-ben pedig ügyvédi oklevelet szerzett. Tanulmányai befejeztével, Győrött ügyvédi irodát nyitott, majd közel tíz éven át, az egyik legkeresettebb, és legtekintélyesebb tagja volt a győri jogásztársadalomnak. Gyakorlati ideje alatt, tíz évig titkárként tevékenykedett az ügyvédi kamaránál, majd két éven keresztül a hivatal ügyésze. A Győri Első Takarékpénztár igazgatósági tagjává választották 1909-ben, 1914-től pedig, Győr város tiszti főügyésze lett. A Magyar Királyi Kúria ügyvédi tanácsába, 1929 januárjában került. Hivatali tisztségén kívül, választmányi tagja volt a Győri Olvasóegyletnek.

 


2015 április

 Főszolgabírói jelentés 1944

Ebben a hónapban, emlékezve a megyénk településeit 1944-ben ért súlyos amerikai és angol bombázásokra, egy 1944. áprilisi légitámadásokkal kapcsolatos főszolgabírói jelentést választottunk ki, amely a Sokoróaljai járás területén bekövetkező légieseményeket foglalja össze.

 

A dokumentum az Alispáni iratanyagban lelhető fel, jelzete: X.788 (388. doboz)

Magyarország bár 1941 áprilisa óta hadban állt, 1944-ig szerencsésen „megúszta” a légitámadások borzalmait, csupán kisebb bombázások, légi harcok történtek az ország területén

A történelemkönyvekben oly gyakran emlegetett és tényként kezelt információ, miszerint a légitámadások Magyarország német megszállása, te

hát 1944. március 19. után kezdődtek meg nem teljesen állja meg a helyét, mivel az első légitámadás 1944 március 17-én történt. Magyaróvár, Dunakiliti mellett kisebb károkat szenvedett Bőnyrétalap, Máriakálnok, Mosonszentjános is. A következő hónapok számtalan támadást eredményeztek, a legtöbb, mintegy 21 légitámadás Győrt érte, itt összesen 718 személy veszítette az életét, -a legsúlyosabb a mindenki által ismert április 13-án lezajott bombázás volt, ahol 564-en estek áldozatul.

Győrre összesen 1400 tonna bombát dobtak a háború során, relatíve a legtöbb bomba Hegyeshalomra esett, mint fő vasúti csomópont, itt 900 tonna, míg Magyaróvárra mintegy 50 tonna bomba hullott.

Az amerikai 15. légi hadsereg Dél-Olaszországi repülőterekről operálva, (Foggia, Brindisi…stb) nagyjából 1500 négymotoros bombázót, (B-24 Liberátor, B-17 Flying Fortress) és mintegy 600 élvonalbeli vadászgépet tudott harcba küldeni, ezt kiegészítve kapcsolódott az eseményekbe a brit 205. Bombázó Csoport 300-400 éjszakai bombázója, aknarakó repülőgépe (Wellington, Halifax, Bristol, Mosquito) és több mint 200 vadászgépe.

Velük szemben a térségünkben német, magyar és kisebb részben az akkor még német oldalon harcoló szlovák és horvát légierő mindösszesen kb. 280! vadászrepülőgépet  tudott szembeállítani, melyek közül a magyar 101. Honi vadászezred, a legendás „Pumák” csak 50-60 bevethető géppel rendelkeztek.

A hiányos alispáni iratokból, kárjelentésekből kitűnik, hogy a három fő célponton kívül bombáztak, Győrszentivánon, Ménfőcsanakon, Ásványrárón, Héderváron, Abdán, Töltéstaván, Gyömörén, Bácsán, Kónyban, Hecsepusztán, Bőnyrétalapon, Máriakálnokon, Mosonszentjánoson, Dunakilitin, Csikvándon, Gyarmaton, Lébényben, Barátföldön, Koroncón, Likócson, Győrsövényházán, Vámosszabadin…stb. A célpontok vasutak, hidak, vasútállomások, katonai objektumok, repülőterek voltak.

 

 

1   / 2 oldal